Pages

January 6, 2010

Walter Benjamin (German-Jewish, 15 July 1892 – 27 September 1940)

.
IX

                 My wing is poised to beat
                 but I would gladly return home
                 were I to stay to the end of days
                  I would still be this forlorn
                         -- Gershom Scholem, “Greetings from Angelus" [tr. Richard Sieburth]


There is a painting by Klee called Angelus Novus. It shows an angel who seems about to move away from something he stares at. His eyes are wide, his mouth is open, his wings are spread. This is how the angel of history must look. His face is turned toward the past. Where a chain of events appears before us, he sees on single catastrophe, which keeps piling wreckage upon wreckage and hurls it at his feet. The angel would like to stay, awaken the dead, and make whole what has been smashed. But a storm is blowing from Paradise and has got caught in his wings; it is so strong that the angel can no longer close them. This storm drives him irresistibly into the future to which his back is turned, while the pile of debris before him grows toward the sky. What we call progress is this storm.

Translation: Harry Zohn
Walter Benjamin "On the Concept of History," 1940
~

Paul Klee
Angelus Novus
1920
Oil transfer and watercolor on paper, 31.8 x 24.2 cm

 ~


                        Szárnyam kész elröppenni már,
                        én visszafordulok,
                        mert szerencsém nem volna, bár
                        maradnék holtig ott.
                                   Gerhard Scholem: Angelus üdvözlete
                                                    [Tótfalusi István fordítása]

Van Kleenek egy Angelus Novus című képe. Angyalt ábrázol, aki mintha rámeredne valamire és el akarna hátrálni tőle. Szeme tágra nyílik, szája nyitva, szárnyai kifeszülnek. Ilyen lehet a történelem angyala. Arcát a múlt felé fordítja. Ahol mi események láncolatát látjuk, ott ő egyetlen katasztrófát lát, mely szüntelen romot romra halmoz, s mindet a lába elé sodorja. Időzne még, hogy feltámassza a holtakat és összeillessze, ami széttörött. De vihar kél a Paradicsom felől, belekap az angyal szárnyaiba, és oly erővel, hogy nem tudja többé összezárni őket. E vihar feltartóztathatatlanul űzi a jövő felé, amelynek hátat fordít, miközben az égig nő előtte a romhalmaz. Ezt a vihart nevezzük haladásnak. -- (A TÖRTÉNELEM FOGALMÁRÓL IX)

Bence György fordítása

[In Walter Benjamin: ANGELUS NOVUS, Értekezések, Kísérletek, Bírálatok.]
[Válogatta és a jegyzeteket írta Radnóti Sándor. Magyar Helikon, 1980]
..............................................................................................................................................................................................................................