Pages

November 19, 2012

Wislawa Szymborska (1923-2012)

A WORD ON STATISTICS

Out of every hundred people,

those who always know better:
fifty-two.

Unsure of every step:
almost all the rest.

Ready to help,
if it doesn't take long:
forty-nine.

Always good,
because they cannot be otherwise:
four -- well, maybe five.

Able to admire without envy:
eighteen.

Led to error
by youth (which passes):
sixty, plus or minus.

Those not to be messed with:
four-and-forty.

Living in constant fear
of someone or something:
seventy-seven.

Capable of happiness:
twenty-some-odd at most.

Harmless alone,
turning savage in crowds:
more than half, for sure.

Cruel
when forced by circumstances:
it's better not to know,
not even approximately.

Wise in hindsight:
not many more
than wise in foresight.

Getting nothing out of life except things:
thirty
(though I would like to be wrong).

Balled up in pain
and without a flashlight in the dark:
eighty-three, sooner or later.

Those who are just:
quite a few, thirty-five.

But if it takes effort to understand:
three.

Worthy of empathy:
ninety-nine.

Mortal:
one hundred out of one hundred --
a figure that has never varied yet.


Translated from the Polish by Joanna Trzeciak



STATISZTIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEK

Száz emberből

Mindig mindent tud:
ötvenkettő.

Minden lépésnél habozik:
szinte mindenki más.

Kész segíteni,
ha gyorsan megy:
negyvenkilenc.

Mindig jó,
mert nem tehet másként:
négy – na jó, talán öt.

El tud ismerni, irigykedés nélkül:
tizennyolc.

Ifjan megbotlott
(de már vége):
nagyjából hatvan.

Akivel jobb szóba sem állni:
negyvennégy.

Örökké retteg
valakitől-valamitől:
hetvenhét.

Boldogságra képes:
legfeljebb huszonhárom.

Egymagában ártalmatlan,
tömegben megvadul:
több mint a fele, annyi szent.

Kíméletlen,
ha alkalma nyílik rá:
jobb, ha még nagyjából
sem tudjuk.

Visszatekintve bölcs,
nem sokkal több,
mint előre.

Az életből nem hoz ki, csak egy pár cuccot:
harminc
(bárcsak tévednék!)

Összecsuklik a fájdalomtól
és nem lát reményt maga előtt:
előbb-utóbb nyolcvanhárom.

Igaz ember:
alig harmincöt:

Vagy, ha úgy jobban érthető:
három.

Szánalomra méltó:
kilencvenkilenc.

Halandó:
százból száz –
ez a szám soha nem változik.

Kepes János fordítása

________
[Forrás: visegradliterature.net]

November 17, 2012

Frédéric Chopin (1810–1849)


Valentina Igoshina (b. 1978, Russia) playing Chopin's Fantasie Impromptu in C Sharp Minor, Op. 66. 

René Char (1907-1988)

J'HABITE UNE DOULEUR

     Ne laisse pas le soin de gouverner ton coeur à ces tendresses parentes de l'automne auquel elles empruntent sa placide allure et son affable agonie. L'oeil est précoce à se plisser. La souffrance connaît peu de mots. Préfère te coucher sans fardeau: tu rêveras du lendemain et ton lit te sera léger. Tu rêveras que ta maison n'a plus de vitres. Tu es impatient de t'unir au vent, au vent qui parcourt une année en une nuit. D'autres chanteront l'incorporation mélodieuse, les chairs qui ne personnifient plus que la sorcellerie du sablier. Tu condamneras la gratitude qui se répète. Plus tard, on t'identifiera à quelque géant désagrégé, seigneur de l'impossible.
     Pourtant.
     Tu n'as fait qu'augmenter le poids de ta nuit. Tu es retourné à la pêche aux murailles, à la canicule sans été. Tu es furieux contre ton amour au centre d'une entente qui s'affole. Songe à la maison parfaite que tu ne verras jamais monter. A quand la récolte de l'abîme? Mais tu as crevé les yeux du lion. Tu crois voir passer la beauté au-dessus des lavandes noires...
     Qu'est-ce qui t'a hissé, une fois encore, un peu plus haut, sans te convaincre?
     Il n'y a pas de siège pur.

Fureur et Mystère (1948)
________
Anthology of Second World War French Poetry, Taylor & Francis, 1982


FÁJDALOMBAN ÉLEK

    Ne bízd a szíved kormányzását ama gyöngédségre, mely az ősszel rokon, tőle kapja nyugodt járását és barátságos haldoklását. A szem hajlamos a korai ráncosodásra. A szenvedés kevés szót ismer. Inkább teher nélkül térj nyugovóra: a holnapról álmodsz majd, és könnyű lesz az ágyad. Arról álmodsz, hogy házadnak már nincsen ablaka. Alig várod, hogy egyesülj a széllel; a széllel, ami egy évet rohan át egyetlen éjszaka. Mások hadd énekeljenek a zengő testetlenné válásról; a testről, ami már csak a homokóra varázslatát személyesíti meg. Ítéld el az ismétlődő hálát! Később majd valami visszatetszést keltő óriással azonosítanak, a lehetetlenség nagyurával.
     Pedig.
    Csak az éjszakád terhét növelted. Visszatértél horgászni a bástyafalakra, a nyár nélküli kánikulába. Dühös vagy, hogy szeretni tudsz a megbomló egyetértés közepette. Gondolj a tökéletes házra, amit fölépülni nem látsz soha!
Mikor lesz a mélység aratása? De hát kiszúrtad az oroszlán szemét. Elsuhanni véled a szépséget a sötét levendulák fölött...
     Ki emelt föl már megint, egy kissé magasabbra, anélkül hogy meggyőzött volna?
     Nincs pártatlan ítélőszék.

Parancs János fordítása

(Düh és Rejtelem)

______
René Char: A KÖNYVTÁR LÁNGBAN ÁLL, Európa Könyvkiadó, Bp., 1989