Pages

January 31, 2014

Jancsó Miklós (Vác, 1921. szeptember 27. − Budapest, 2014. január 31.)



 Jancsó Miklós 
(fotó: Süveg Áron)


 Így jöttem, 1965

  Szegénylegények (The Round-Up), 1966

 Csillagosok, katonák (The Red and the White), 1967


Az Égi bárány forgatásán







 Az Allegro Barbaro forgatásán (fotó: Esti János)





Hernádi Gyula és Jancsó Miklós 1969-ben
Guy Le Querec fotója / Magnum Photos

Jancsó Miklós, Andrzej Wajda, Antoniewich Roland és Kósa Ferenc társaságában 

Jancsó Miklós, Isza Ferenc fotója

 Jancsó Miklós otthonában, 2000






Nyugodjék békében! - Rest In Peace.
.
Bejegyezte: No comments:
Címkék: ,

January 30, 2014

William Butler Yeats (13 June 1865 – 28 January 1939)

 
William Butler Yeats in the late 1930s



MERU

Civilisation is hooped together, brought
Under a rule, under the semblance of peace
By manifold illusion; but man’s life is thought,
And he, despite his terror, cannot cease
Ravening through century after century,
Ravening, raging, and uprooting that he may come
Into the desolation of reality:
Egypt and Greece, good-bye, and good-bye, Rome!
Hermits upon Mount Meru or Everest,
Caverned in night under the drifted snow,
Or where that snow and winter’s dreadful blast
Beat down upon their naked bodies, know
That day bring round the night, that before dawn
His glory and his monuments are gone.

from Parnell’s Funeral & Other Poems (1935)


MERU

Civilizációnk abroncsok közt nyög itt,
Igába tört a béke színe alatt
Számos csel által; ám az ember gondolat,
S félelme ellenére sem szűnik
Habzsolni és rombolni, mint veszett
Míg az irtóztató valót felismeri:
Egyiptom, Hellász, Róma, ég veled!
Meru s Everest hegyén a remeték,
Elásva éjbe fúvó hó alatt,
S hol hó meg tél rohama szörnyűképp
Paskolja még mezítlen hátukat,
Tudják: eljő a nap s fel sem kél hajnala,
Dicsősége, csodás emléke mind oda.

Jékely Zoltán fordítása

________
William Butler Yeats versei, p. 197.
Európa Könyvkiadó, Budapest, 2000


 .
Bejegyezte: No comments:
Címkék:

Szentkuthy Miklós (1908-1988)




"Az ember végül odajut, hogy nincs a világon semmi egyéb, mint a tavasz várása, egy virág előtt, egy virágban élni, tudva, hogy minden torzó marad a földön, sem szüleink, sem szeretőink nem kapnak végleges formát, sem életben, sem műben be nem fejeződnek, sem erkölcsileg, sem orvosilag rejtélyük ki nem derül. Annál nagyobb feszültsége a torzó-érzésnek, mint ami bennem van, már nem is képzelhető. Ezek már nem kérdések és nem jajok. Csak halasszuk-húzzuk a napokat, de nem fogjuk megtudni, hogy nagyok voltunk-e vagy nullák, hogy művészek-e vagy bolondok, hogy szentek spanyol kórusa vár-e a koporsó után vagy a semmi. Élni akartam-e vagy alkotni? Még akkor sem fogom megtudni, mikor bizonyára már sem élni, sem alkotni sehogy se tudhatok. Egy nagy fehér virág, egész közelről és sok-sok arany-zöld reszkető jegenye vagy nyírfalevél – és great odes, I, II, III Criterion-betűkkel Criterion-lapokra nyomtatva a radikális ignoramusról.
[...]
Ez a torzó! Az a bizonyosság, hogy mindennek előbb, kívülről, szervetlenül lesz vége, mielőtt még valamit is választottam, akartam volna.
Hogy az ignoramus és a non-sens ilyen abszolút fokon lehet meg az életben és életemben – ez a nagy laikus kinyilatkoztatás, daemonica visitatio. Az ember még egy ideig abban az illúzióban él, hogy az ő élete komplikáltabb, formásabb, organikusabb, mint másoké.
A megörökítésnek, az örökkévalóságnak még nem volt elvetemültebb fantasztája, mint én.
[...]
Árnyékaink irányát kellett lesnünk a Naphegy téren azért, hogy megtudjuk: miképpen ülhetünk pontosan szemben a nappal. Nem jelképes és tanító?
[...]
Egy öreg, nevetséges, magatehetetlen és naiv tanár meg akar büntetni egy szemtelen, cinikus, tiszteletlen és neveletlen diákot. Melyik mellé álljak?  Az életben ez gyakran fordul elő: a szemben álló felek és pártok egyformán rosszak, egymással szemben egyiknek is, másiknak is igaza van, de lényegében erkölcstelen és igaztalan mind a kettő. "

____________
Szentkuthy Miklós: FÁJDALMAK ÉS TITKOK JÁTÉKA, Naplójegyzetek és naplóillusztrációk, 1925–1942. Magvető, Budapest, 2001


Bejegyezte: No comments:
Címkék:

Richard Brautigan (January 30, 1935 – ca. September 14, 1984)

ANOTHER METHOD OF MAKING WALNUT CATSUP

And this is a very small cookbook for Trout Fishing in America as if Trout Fishing in America were a rich gourmet and Trout Fishing in America had Maria Callas for a girlfriend and they ate together on a marble table with beautiful candles.

Compote of Apples

Take a dozen of golden pippins, pare them nicely and take the core out with a small penknife; put them into some water, and let them be well scalded; then take a little of the water with some sugar, and a few apples which may be sliced into it, and let the whole boil till it comes to a syrup; then pour it over your pippins, and garnish them with dried cherries and lemon-peel cut fine. You must take care that your pippins are not split.


And Maria Callas sang to Trout Fishing in America as they ate their apples together.

A Standing Crust for Great Pies 

Take a peck of flour and six pounds of butter boiled in a gallon of water:
skim it off into the flour, and as little of the liquor as you can. Work it up 
well into a paste, and then pull it into pieces till it is cold. 
Then make it up into what form you please.

And Trout Fishing in America smiled at Maria Callas as they ate their pie crust together.

A Spoonful Pudding

Take a spoonful of flour, a spoonful of cream or milk, an egg, 
a little nutmeg, ginger, and salt. Mix all together, and boil it 
in  a little wooden dish half an hour. 
If you think proper you may add  a few currants.

And Trout Fishing in America said, "The moon's coming out." And Maria Callas said, "Yes, it is."

Another Method of Making Walnut Catsup

Take green walnuts before the shell is formed, and grind them
in a crab-mill, or pound them in a marble mortar. Squeeze out the juice 
through a coarse cloth, and put to every gallon of juice a pound of anchovies, 
and the same quantity of bay-salt, four ounces of Jamaica pepper, 
two of long and two of black pepper; of mace, cloves, and ginger, each an ounce,
and a stick of horseradish. Boil all together till reduced to half the quantity, 
and then put it into a pot. When it is cold, bottle it close, 
and in three months it will be fit for use.

And Trout Fishing in America and Maria Callas poured walnut catsup on their hamburgers. 
_______

 
Olivier Dalmon rajza

HOGY KÉSZÜL A DIÓMÁRTÁS, HA NEM ÚGY

Volt egyszer egy iciri-piciri szakácskönyv Pisztrángfogás Amerikában részére, mintha Pisztrángfogás Amerikában dúsgazdag gourmand volna, és Maria Callas volna a barátnője, és együtt vernék éhüket egy szép gyertyákkal díszes márványasztalnál.

Almakompót

Végy egy tucat aranyranettet, hámozd vigyázva, vedd ki a magját tollkéssel; tedd őket vízbe és forrald fel jól; a víz egy részébe keverj cukrot, szeletelj bele néhány almát, és addig forrald, míg sziruppá nem fő; e sziruppal öntsd le a ranetteket, és körítsd szárított cseresznyével meg szépen vágott citromhéjjal. Ügyelj, nehogy egy ranett is megrepedjen.

És miközben jóízűen elfogyasztották az almát, Maria Callas dalokat adott elő Pisztrángfogás Amerikában gyönyörűségére.

Ropogós Tészta
Nagyobb Fajta Gyümölcslepényekhez

Végy tíz liter lisztet és három kilogramm, négy liter vízben olvasztott vajat; fölözd a lisztre, ám ügyelj, hogy a léből minél kevesebb kerüljön hozzá. Verd fel sűrű masszának, és addig szaggasd, míg ki nem hűl. Utána formáld tetszés szerinti alakra.

És miközben jóízűen elfogyasztották a gyümölcslepény ropogósát, Pisztrángfogás Amerikában rámosolygott Maria Callasra.

Egy Kanál Puding

Végy egy kanál lisztet, egy kanál tejszínt vagy tejet, egy tojást, egy kevés reszelt szerecsendiót, gyömbért és sót. Keverd össze, forrald félóra hosszat fatálban. Ha nem átallod, adj hozzá pár szem mazsolát.

És Pisztrángfogás Amerikában így szólt: - Kel a hold. - És Maria Callas azt felelte:- Kel.

Hogy Készül a Diómártás, Ha Nem Úgy

Végy lágy héjú zöld diót, őröld meg rákdarálóban, vagy törd apróra márványmozsárban. Durva vásznon préseld át a levét, négy liter léhez adj egy font ajókát, ugyanennyi nagy szemű sót, négy uncia jamaicai borsot, két-két uncia pirospaprikát és feketeborsot, egy-egy uncia szerecsendiót, szegfűszeget és gyömbért, valamint egy szál tormát. Főzd, míg a mennyisége felére nem csökken, utána öntsd ki egy fazékba. Ha kihűlt palackozd légmentesen: három hónap múlva fogyasztható.

És Pisztrángfogás Amerikában és Maria Callas diómártást öntött a fasírtjára.



________
Richard Brautigan: Pisztrángfogás Amerikában, fordította: Gy. Horváth László
Európa Könyvkiadó, Budapest, 1983

Romeo and Juliet

If you will die for me,
I will die for you
and our graves will be like two lovers washing
their clothes together
in a laundromat
If you will bring the soap
I will bring the bleach.


Rómeó és Júlia

Ha meghalnál értem,
én meghalnék teérted
és a sírunk olyan lenne, mint két szeretőé
aki közösen mossa a ruháit
az automata mosodában.
Ha te hoznád a szappant
én hoznám a fehérítőt.

(Temesi Ferenc ford. )





.
Bejegyezte: No comments:
Címkék:

January 29, 2014

Anton Chekhov (29 January 1860 – 15 July 1904)




Jelena Andrejevna
Maga művelt és okos ember, Ivan Petrovics, és azt hiszem, meg kell értenie, hogy a világot nem a rablók, nem a tűzvészek pusztítják el, hanem a gyűlölet, az ellenségeskedés meg ez a sok sekélyes civakodás...

(Anton Csehov: Ványa Bácsi)

Yelena Andreyevna
You're an educated and clever man, Vanya. You ought to understand that the world isn't dying because of robbers or arsonists but from hatred, enmity, from all these petty squabbles...

(Anton Chekhov: Uncle Vanya)


.
Bejegyezte: No comments:
Címkék: ,

Vámos Miklós (Budapest, 1950. január 29. –)


 
Vámos Miklós
Isten éltesse sokáig!


Részletek az Apák Könyve c. regényből:

"Föl nem foghatom, mely vétkünkért mérte ránk e büntetést a Sors. Azt reménylettem, hogy hajlott korom békés visszavonultságban tölthetem, ám mindennapjaimba beköltözött az állandó rémület: mely borzalmas cselekedetre indítja Ilsét a rajta elhatalmasodó kór. Városszerte ujjal mutogatnak rám, balsorsom közkedvelt sopánkodási témává vált nemcsak az asszonynép körében, hanem a kávéházi uracsok társaságaiban is. Végzetünk operaszerző tollára kínálkozó tragédia. Ennél nagyobb baj aligha sújthat miránk.

E nézetét akkor is fönntartotta, amikor bevezették az 1938. XV. törvénycikket. Különnyomata a Nádorban és a Vademberben kézről kézre járt.

1. § Felhatalmaztatik a m. kir. minisztérium, hogy a társadalmi élet egyensúlyának hatályosabb biztosítása végett szükséges és halaszthatatlanul fontos intézkedéseket, - ideértve az értelmiségi munkanélküliség leküzdése végett szükséges intézkedéseket is, - a jelen törvény kihirdetésétől számított három hónap alatt az alábbi §-okban megjelölt tárgykörben és alapelvek szerint rendeletben tegye meg az esetben is, ha az intézkedés egyébként a törvényhozás ügykörébe tartoznék.

Átkozott fiskális bikkfanyelv!

A rendelkezések lényegét elmagyarázták neki a társaságbeli ügyvédek. Kamarák alakíttatnak az ügyvédek, hírlapírók, a mérnökök, az orvosok, a művészek és szinte valamennyi értelmiségi foglalkozást űzők számára, ám a tagságban a zsidók arányszáma a húsz százalékot semmiképp nem lépheti túl.

Hamarosan kiderült, hogy ő, Csillag Nándor, ki a közeli múltban még Európa jelentősebb operaházaiban szerepelt, nem lehet kamarai tag, valakik úgy döntöttek, zsidónak számítandó. [...]
Abbeli nézetét, hogy Ilse betegségénél súlyosabb csapás nem jöhet, akkor is fönntartotta, amikor életbe lépett az 1939. IV. törvénycikk, a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról. Kivonatolt általános indoklása - az Országgyűlés 702. számú irománya - megjelent a lapokban. Ez világosan érthető szöveg volt.

Amíg e törvény megalkotása előtt az országnak egyedül a nyugati szomszédja, vagyis Németország tett a zsidók kiszorítására erélyes intézkedéseket, azóta Európának sok más állama lépett erre az útra.

Szűzanyám, gondolta, ki leszünk szorítva? El sem tudta képzelni, hogyan volna ez véghez vihető. [...]

Csillag Nándor dührohamot kapott. Annyira ordított, hogy öt embernek kellett lefognia. A városban terjedt a szóbeszéd: elkapta az agybajt a nejétől. Járókelőket állított meg az uccán, a törvénycikk indoklását közlő hírlap gyűrött példányával csapkodta a levegőt, rögeszmésen hadarva. - Én ne volnék magyar, aki a magyar nevemmel szereztem dicsőséget a hazámnak, Európa legfontosabb operaházaiban? aki magyarul tökéletesen beszélek, héberül viszont egy kukkot sem? akinek az ősei közt olyan is van, kit '849-ben azért lőttek agyon, mert a magyar szabadságért harcolt? hát itt már mindenkinek elment az esze?

Hosszú részeket olvasott föl a gyűlöletes szövegből […]

A törvény 
korlátozza a zsidók részvételét a törvényhozásban, a törvényhatósági és a községi önkormányzati testületekben és az ezekre vonatkozó választójog gyakorlásában;

a közhivatalviselési képességet a zsidóktól a jövőre nézve általánosságban megvonja;

az ügyvédi, a mérnöki, az orvosi, a sajtó; a szín- és filmművészeti kamarákban a zsidók tagságát általánosságban hat százalékra korlátozza;

kizárja a zsidókat az időszaki sajtó szellemi, a színházak és filmvállalatok szellemi és művészi irányításából;

kizárja őket a közhatósági engedélyektől függő jogosítványokból;

közszállításokban a zsidó vállalkozókat fokozatosan hat százalékra szorítja vissza;

ipargyakorlására jogosító iparigazolványok és iparengedélyek kiadását zsidók részére általában megtiltja mindaddig, amíg a részükre már kiadott jogosítványok száma községenként a hat százalék alá nem esik;

a gazdasági vállalatok és más kereső foglalkozások körében az értelmiségi munkakörben foglalkoztatottak sorában a zsidó alkalmazottak számát általában tizenkét százalékra szállítja le;
 
felhatalmazást ad a minisztériumnak a zsidók kivándorlását előmozdító intézkedésekre;
végül
hatályos rendelkezések útján gondoskodik a törvény kijátszására irányuló cselekmények megtorlásáról.

- Mi jöhet még? - kérdezte az apa a fiát, és fiú az apját. Logikus mentő ötlet lehetett volna a tulajdonjogokat a német származású Ilse nevére íratni, ám őt addigra, épp a férje kérelmére, cselekvőképtelennek és beszámíthatatlannak nyilvánították. [...]

A németek már megrohanták Lengyelországot, amikor Csillag Nándor mérlegelni kezdte, hogy ami reájuk vár, az talán van akkora csapás, mint Ilse bonyolult agyveleje. Fölvetődött a kivándorlás gondolata, ám a család sehogyan sem tudott megegyezni az úticélban.  [...]

Addig-addig tanakodtak, míg a család szinte valamennyi tagját elvitték, zömüket tehervonatokon. Ilse, amint áthaladt a félköríves, A MUNKA SZABADDÁ TESZ fölirat alatt a dupla vaskapun, minden eddiginél ijesztőbb rohamot kapott. Elrugdosták tőle a kezét görcsösen markoló két kamaszfiát. Ilse nőstényoroszlánként vetette volna magát utánuk. Amikor a sárba taszították, újra meg újra támadt, német nyelven sikítozva valamit. A két őr puskatussal verte agyon, nem érzékelvén, hogy Ilse a német általános iskola negyedik osztályában használatos irodalomkönyvből hadar egy memoritert, Heine versét, amely az őszi táj szépségeit ecsetelte. Azt a tankönyvet 36-ban kivonták ugyan a forgalomból, Heinével és sok más költővel együtt, na de a két katona annak előtte járt iskolába. 

Csillag Nándor mindezt nem láthatta, addigra elválasztották a többiektől... "
________________
Vámos Miklós: Apák Könyve, 296-302 old. 
Ab Ovo Kiadó, 2000


.
Bejegyezte: No comments:
Címkék:

January 28, 2014

Colette (28 January 1873 – 3 August 1954)



“You will do foolish things, but do them with enthusiasm.”  - Colette



Polaire (1879-1939) and Colette (1874-1954) 1901
© Bridgeman Art Library

 Colette, rue de Courcelle, Paris


 Colette and Willy (1859-1931) from 'Revue Illustree', 15th July 1902
© Bridgeman Art Library


  Charles Gerschel, Postcard depicting Colette and her husband Willy
© Bridgeman Art Library

 Colette and Toby 

 Colette aux seins nus 1906


 Colette in 'Le Petit Faun', 1906

 Reutlinger Studio, Colette acting in 'Reve d'Egyptienne', 1907
 © Bridgeman Art Library

 Colette posing on a lion's skin, draped in a panther's skin, 1909

 Henri Manuel, Colette c. 1906-1909

 Colette, c. 1906-1909 

 Colette and her cats, c. 1925.



 Colette, femme de lettres française.
Encyclopédie Larousse

Germaine Krull, Colette, 1930

"Kevés óra adatik életünkben, mikor a test elégedett, a szem gyönyörködik, a szív könnyű és szinte kongóan üres, és egy pillanat alatt csordultig telik, ezt az órát sohasem fogom elfelejteni".
Colette: Zendülő vetés, ford. Brodszky Erzsébet
In: Kóborélet és más kisregények, Európa, 1982

There are only a few hours in life when a contented body, with its eyes rewarded for their efforts, and a heart - light, resonating, almost empty - receive in one moment all that they are capable of containing, and I will remember this. 

Colette: Green Wheat, trans. Zack Rogow


André Kertész, Colette, 1930 / © RMN

André Kertész, Colette, 1930 / © RMN


"Our perfect companions never have fewer than four feet." - Colette

 Colette dans son appartement du Palais-Royal, à Paris.
© Ph. P. Vals - Coll. Archives Larbor

 Madame Colette dans son institut de beauté, Paris, 1932
 Agence Meurisse / RMN


© Paul Almásy, Colette dans son appartement au Palais Royal, Paris, 1947-1948
Colette and Maurice Goudeket

 Colette with Audrey Hepburn who played the role of Gigi on Broadway, 1951



 "I believe there are more urgent and honorable occupations than the incomparable waste of time we call suffering."

© Walter Carone, Sidonie-Gabrielle Colette's 80th birthday, 1953






"Egyszóval élni tanultam. Tehát meg lehetett tanulni élni? Igen, feltéve, hogy boldogtalanok vagyunk. A boldogság nem tanít semmire. Boldogtalanul élni, én nem belepusztulni, ez már valódi elfoglaltság, kész mesterség."
Colette, Búcsú az érzelmektől, 1907

I was, in fact, learning to live. Can you learn to live? Yes, if you are not happy. There is no virtue in felicity. To endure without happiness and not to droop, not to pine, is a pursuit in itself, you might almost say a profession.


. 

Bejegyezte: 1 comment:
Címkék: ,
Subscribe to: Posts (Atom)