József Attila

Betlehemi királyok

Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk!
Három király mi vagyunk.
Lángos csillag állt felettünk,
gyalog jöttünk, mert siettünk,
kis juhocska mondta – biztos
itt lakik a Jézus Krisztus.
Menyhárt király a nevem.
Segíts, édes Istenem!

Istenfia, jónapot, jónapot!
Nem vagyunk mi vén papok.
úgy hallottuk, megszülettél,
szegények királya lettél.
Benéztünk hát kicsit hozzád,
Üdvösségünk, égi ország!
Gáspár volnék, afféle
földi király személye.

Adjonisten, Megváltó, Megváltó!
Jöttünk meleg országból.
Főtt kolbászunk mind elfogyott,
fényes csizmánk is megrogyott,
hoztunk aranyat hat marékkal,
tömjént egész vasfazékkal.
Én vagyok a Boldizsár,
aki szerecseny király.

Irul-pirul Mária, Mária,
boldogságos kis mama.
Hulló könnye záporán át
alig látja Jézuskáját.
A sok pásztor mind muzsikál.
Meg is kéne szoptatni már.
Kedves három királyok,
jóéjszakát kívánok!

The Three Kings (mosaic), c. 560

 Basilica of Sant' Apollinare Nuovo, Ravenna, Italy

Photo: ms

Kings of Bethlehem

Little Jesus, God bless Thee, God bless Thee,
Royal kings we are all three.
Above us shone a blazing star,
on foot we’ve come from very far.
A little lamb so surely said
that Jesus Christ lay here in bed.
My name is King Melchior.
Help me, help me, my dear Lord.

Good day to you, Son of God, Son of God,
Silly old priests we are not.
News of your birth has travelled far,
King of the poor we’ve heard you are.
Hence our little visitation,
heaven’s kingdom’s our salvation.
My name’s Jasper and I think
I’m a kind of worldly king.

Greetings to you, Saviour, Saviour,
Our land is much sunnier.
All our sausage we have eaten,
our fine boots look weatherbeaten,
six handfuls of gold we have got,
also incense in a big pot.
King Balthazar, yes, that’s me:
The Saracen of the three.

Flushes-blushes sweet Mary, sweet Mary,
little mother she’s happy.
Casting down her eyes she peers
at her Jesus through her tears;
hear the shepherds’ music-playing,
feeding time bears no delaying.
Kindly three kings make your bow,
I must bid you farewell now.

Translation by John P. Sadler 

_______

Hundred Hungarian Poems, Albion Editions, Mancheste, 1976

Esterházy Péter

From: Péter Esterházy, A Woman, or she Loves Me, translated by Judith Sollosy

Egy nő (41)

Van egy nő. Szeret, szeretem, gyűlöl, gyűlölöm. Olyan, mintha a feleségem volna. Fenyegető, minden fenyegető, veszélyes és kalkulálhatatlan, ami egyetlen hasonlattal leírható. Bár ez a nő a mintha embere. Mintha az volna. Oly vékony, akár egy madárka. Pihe. Ha a hátára teszem a tenyerem, érzem a szíve dobbanását. (Könnyű tyúkmelle van.) A lapockáját is érzem, mintha szárnyai volnának, szárnycsonkok. Ha viszket, megvakarom. Elegánsak a csontjai, amivel keveset mondtam. Gondolkodása erősen hasonlít náhai Andrássy Katinkáéhoz, Károlyi Mihály feleségéhez, amennyiben mindig az egész világ van a fejében. Kizárólag globális gondolatok foglalkoztatják, általános humanitárius föladatok, civilizációs gondok, ózonlyuk, kurdok, afgánok, csecsenek, Georgia, román lelencház, brazil őserdő, szerb koncentrációs tábor, szomáliai éhínség. A keze is pille. Úgy érint meg, mintha bogarak (rovarok, hagyjuk) mászkálnának rajtam. Ezért ha távol van, Erdélybe visz ruhát, Zágrábban szervez titkos szerb-horvát találkozót vagy Bécsben vonul föl ötödmagával a vízilovak védelmében, én a kertben járkálok, hangyabolyokat szemlézek, darázsfészkeket ellenőrzök (múltkoriban a postaládában telepedtek meg, bottal piszkáltam ki a leveleket), legyek és pókok (meglehetősen egyenlőtlen) csatáját kísérem figyelemmel, nem undorodom a fülbemászóktól sem (félni félek), s ha szezonja van ( a spárgahónappal esik egybe), a cserebogarak közt tartok szemlét. Mindenhez elvi alapokon közelít, hozzám is, de még a saját csontjaihoz is, pedig azok a világ legfigyelemreméltóbb csontjai, az érzéki világ talpkövei. Tévedés, hogy mi szépen kiegészítenénk egymást, az ő elvisége, az én konkrétságom. Én fogdosom őt, ő tűnődik összefüggéseimben rólam. Én az ágyban, ő az agyában. Ez úgy hangzik, mintha rendben volna minden, volna híd, mondjuk, Föld s Menny között, pedig csupán a magyar nyelv kuncog.

__________

Esterházy Péter: Egy nő, Magvető, Bp., 1995

.

Wallace Stevens: The Snow Man

One must have a mind of winter
To regard the frost and the boughs
Of the pine-trees crusted with snow;

And have been cold a long time
To behold the junipers shagged with ice,
The spruces rough in the distant glitter

Of the January sun; and not to think
Of any misery in the sound of the wind,
In the sound of a few leaves,

Which is the sound of the land
Full of the same wind
That is blowing in the same bare place

For the listener, who listens in the snow,
And, nothing himself, beholds
Nothing that is not there and the nothing that is.

*

A HÓ EMBERE

Csak a télies lélek

Nézheti jól a fagyot,

A hókérges tűleveleket;

A szív régi hidege kell

A jégbe borult borókákhoz,

A messzi januári napban

Durván szikrázó szálfenyőkhöz;

Hogy ne törődjünk a szél jajával,

A ritkás levélzet zörgésével,

A sírással, mely a földé,

Ahol ugyanez a szél tombol,

És ugyanez fúj ugyanott,

A kopár helyen, a hóba fülelő

Fülébe, aki maga: semmi, nem lát

Semmit, ami nincs ott, látja, mi ott van, a semmit.

Tandori Dezső fordítása

___________

Wallace Stevens: Pasziánsz a tölgyek alatt, 

Budapest: Európa Könyvkiadó, 1981

Bertolt Brecht

Bonheurs

Le premier regard par la fenêtre au matin
Le vieux livre retrouvé
Des visages enthousiastes
De la neige, le retour des saisons
Le journal
Le chien
La dialectique
Prendre une douche, nager
De la musique ancienne
Des chaussures confortables
Comprendre
De la musique nouvelle
Écrire, planter
Voyager
Chanter
Être amical.

Bertolt Brecht
Foto: Gisele Freund, 1954 

Vergnügungen [1954]

Der erste Blick aus dem Fenster am Morgen
Das wiedergefundene alte Buch
Begeisterte Gesichter
Schnee, der Wechsel der Jahreszeiten
Die Zeitung
Der Hund
Die Dialektik
Duschen, Schwimmen
Alte Musik
Bequeme Schuhe
Begreifen
Neue Musik
Schreiben, Pflanzen
Reisen
Singen
Freundlich sein.  

***

ÉLVEZETEK

Az első pillantás reggel az ablakon át
Az újból megtalált régi könyv
Lelkesült arcok
Hó, az évszakok váltakozása
Újság
Kutya
Dialektika
Tussolni, úszni
Régi zene
Kényelmes cipő
Megérteni
Modern zene
Írni, ültetni
Utazni, énekelni
Nyájasnak lenni.

Eörsi István fordítása

. 

Wislawa Szymborska (1923-2012)

A WORD ON STATISTICS

Out of every hundred people,

those who always know better:
fifty-two.

Unsure of every step:
almost all the rest.

Ready to help,
if it doesn't take long:
forty-nine.

Always good,
because they cannot be otherwise:
four -- well, maybe five.

Able to admire without envy:
eighteen.

Led to error
by youth (which passes):
sixty, plus or minus.

Those not to be messed with:
four-and-forty.

Living in constant fear
of someone or something:
seventy-seven.

Capable of happiness:
twenty-some-odd at most.

Harmless alone,
turning savage in crowds:
more than half, for sure.

Cruel
when forced by circumstances:
it's better not to know,
not even approximately.

Wise in hindsight:
not many more
than wise in foresight.

Getting nothing out of life except things:
thirty
(though I would like to be wrong).

Balled up in pain
and without a flashlight in the dark:
eighty-three, sooner or later.

Those who are just:
quite a few, thirty-five.

But if it takes effort to understand:
three.

Worthy of empathy:
ninety-nine.

Mortal:
one hundred out of one hundred --
a figure that has never varied yet.

Translated from the Polish by Joanna Trzeciak

STATISZTIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEK

Száz emberből

Mindig mindent tud:
ötvenkettő.

Minden lépésnél habozik:
szinte mindenki más.

Kész segíteni,
ha gyorsan megy:
negyvenkilenc.

Mindig jó,
mert nem tehet másként:
négy – na jó, talán öt.

El tud ismerni, irigykedés nélkül:
tizennyolc.

Ifjan megbotlott
(de már vége):
nagyjából hatvan.

Akivel jobb szóba sem állni:
negyvennégy.

Örökké retteg
valakitől-valamitől:
hetvenhét.

Boldogságra képes:
legfeljebb huszonhárom.

Egymagában ártalmatlan,
tömegben megvadul:
több mint a fele, annyi szent.

Kíméletlen,
ha alkalma nyílik rá:
jobb, ha még nagyjából
sem tudjuk.

Visszatekintve bölcs,
nem sokkal több,
mint előre.

Az életből nem hoz ki, csak egy pár cuccot:
harminc
(bárcsak tévednék!)

Összecsuklik a fájdalomtól
és nem lát reményt maga előtt:
előbb-utóbb nyolcvanhárom.

Igaz ember:
alig harmincöt:

Vagy, ha úgy jobban érthető:
három.

Szánalomra méltó:
kilencvenkilenc.

Halandó:
százból száz –
ez a szám soha nem változik.

Kepes János fordítása

________

[Forrás: visegradliterature.net]

Frédéric Chopin (1810–1849)

Valentina Igoshina (b. 1978, Russia) playing Chopin's Fantasie Impromptu in C Sharp Minor, Op. 66. 

René Char (1907-1988)

J'HABITE UNE DOULEUR

     Ne laisse pas le soin de gouverner ton coeur à ces tendresses parentes de l'automne auquel elles empruntent sa placide allure et son affable agonie. L'oeil est précoce à se plisser. La souffrance connaît peu de mots. Préfère te coucher sans fardeau: tu rêveras du lendemain et ton lit te sera léger. Tu rêveras que ta maison n'a plus de vitres. Tu es impatient de t'unir au vent, au vent qui parcourt une année en une nuit. D'autres chanteront l'incorporation mélodieuse, les chairs qui ne personnifient plus que la sorcellerie du sablier. Tu condamneras la gratitude qui se répète. Plus tard, on t'identifiera à quelque géant désagrégé, seigneur de l'impossible.

     Pourtant.

     Tu n'as fait qu'augmenter le poids de ta nuit. Tu es retourné à la pêche aux murailles, à la canicule sans été. Tu es furieux contre ton amour au centre d'une entente qui s'affole. Songe à la maison parfaite que tu ne verras jamais monter. A quand la récolte de l'abîme? Mais tu as crevé les yeux du lion. Tu crois voir passer la beauté au-dessus des lavandes noires...

     Qu'est-ce qui t'a hissé, une fois encore, un peu plus haut, sans te convaincre?

     Il n'y a pas de siège pur.

Fureur et Mystère (1948)

________

Anthology of Second World War French Poetry, Taylor & Francis, 1982

FÁJDALOMBAN ÉLEK

    Ne bízd a szíved kormányzását ama gyöngédségre, mely az ősszel rokon, tőle kapja nyugodt járását és barátságos haldoklását. A szem hajlamos a korai ráncosodásra. A szenvedés kevés szót ismer. Inkább teher nélkül térj nyugovóra: a holnapról álmodsz majd, és könnyű lesz az ágyad. Arról álmodsz, hogy házadnak már nincsen ablaka. Alig várod, hogy egyesülj a széllel; a széllel, ami egy évet rohan át egyetlen éjszaka. Mások hadd énekeljenek a zengő testetlenné válásról; a testről, ami már csak a homokóra varázslatát személyesíti meg. Ítéld el az ismétlődő hálát! Később majd valami visszatetszést keltő óriással azonosítanak, a lehetetlenség nagyurával.

     Pedig.

    Csak az éjszakád terhét növelted. Visszatértél horgászni a bástyafalakra, a nyár nélküli kánikulába. Dühös vagy, hogy szeretni tudsz a megbomló egyetértés közepette. Gondolj a tökéletes házra, amit fölépülni nem látsz soha!

Mikor lesz a mélység aratása? De hát kiszúrtad az oroszlán szemét. Elsuhanni véled a szépséget a sötét levendulák fölött...

     Ki emelt föl már megint, egy kissé magasabbra, anélkül hogy meggyőzött volna?

     Nincs pártatlan ítélőszék.

Parancs János fordítása

(Düh és Rejtelem)

______

René Char: A KÖNYVTÁR LÁNGBAN ÁLL, Európa Könyvkiadó, Bp., 1989

Paul Celan (1920-1970)

Stumme Herbstgerüche

Stumme Herbstgerüche. Die
Sternblume, ungeknickt, ging
zwischen Heimat und Abgrund durch
dein Gedächtnis.

Eine fremde Verlorenheit war
gestalthaft zugegen, du hättest
beinah
gelebt.


Dein spätes Gesicht

Vor dein spätes Gesicht,
allein-
gängerisch zwischen
auch mich verwandelnden Nächten,
kam etwas zu stehn,
das schon einmal bei uns war, un-
berührt von Gedanken.



Psalm

Niemand knetet uns wieder aus Erde und Lehm,
niemand bespricht unsern Staub.
Niemand.
Gelobt seist du, Niemand.

Dir zulieb wollen
wir blühn.
Dir
entgegen.

Ein Nichts
waren wir, sind wir, werden
wir bleiben, blühend:
die Nichts-, die
Niemandsrose.

Mit
dem Griffel seelenhell,
dem Staubfaden himmelswüst,
der Krone rot
vom Purpurwort, das wir sangen
über, o über
dem Dorn.

NÉMA ŐSZI SZAGOK

Néma őszi szagok. Az
őszirózsa, letöretlen, át-
suhan haza és szakadék közt
emlékezetedben.

Idegen elveszettség
öltött alakot, már
szinte
éltél.


KÉSEI ARCOD ELÉ

Kései arcod elé
egyedül-
valóan az engem is
átváltoztató éjszakák közt
odaállt valami,
ami egyszer nálunk volt már,
gondolatoktól illetetlen.


ZSOLTÁR

Senki se gyúr újra földből és agyagból,
senki porunkat fel nem igézi.
Senki.

Dicsértessél, ó Senki.
Kedvedre vágyunk
virulni.
Szemben
veled.

Semmi
voltunk, vagyunk,
maradunk, virulva:

semmi-, senki-
virága.

Bibénk
lélekvilágos,
porzóink égkopárak,
pártánk piros
a tüske, ó, a tüske
közt énekelt
bíborigénktől.

Lator László fordításai 


_______
Paul Celan: Halálfúga, Európa, Bp., 1981
Fotó: Gisèle Freund, 1964 / RMN




Korábban:

FERNEN / TÁVOLSÁGOK
ZWIEGESTALT / KETTŐS ALAK
ZERR DIR / TÉPD KI
KRISTALL / KRISTÁLY
CORONA / CORONA
FADENSONNEN / FONÁLNAPOK

 

Ezra Pound (30 October 1885 – 1 November 1972)

IONE, DEAD THE LONG YEAR

Empty are the ways,
Empty are the ways of this land
And the flowers
                Bend over with heavy heads.
They bend in vain.
Empty are the ways of this land
                                                   Where Ione
Walked once, and now does not walk
But seems like a person just gone.

________
PERSONAE, Collected Shorter Poems of Ezra Pound

Ezra Pound by Alvin Langdon Coburn, 1916

IONÉ, EGY HOSSZÚ ÉVE HOLT*

Kihalt mind az út,
Kihalt mind az út e földön
S a virágok
              Nehéz feje meghajol.
Hiába már.
Kihalt mind az út e földön
                                     Hol Ioné
Járt egykoron. De mintha
Épp az imént ment volna el.

Benes Rita fordítása 


*Ioné = az angliai New Freewoman című folyóirat körüli társaság tagja volt egy fiatal, francia származású táncosnő, Jeanne Heyse, aki Joan Hayes néven is szerepelt, művészneve pedig Ione de Forest volt. 1912. augusztus 2-án londoni lakásán öngyilkos lett. Ez "egy hosszú évvel" az előtt történt, hogy Pound gyászverse először megjelent.

___________
Ezra Pound versei, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1991




Previously / Korábban:

The Lake Iste / A BOLDOGOK SZIGETE
∆ὡpia / Doria
The Tree / A Fa
A Girl / Fiatal lány
Erat Hora / Erat Hora



.

James Joyce (1882-1941)

 

XXXII

Rain has fallen all the day

O come among the laden trees,

The leaves lie trick upon the way

Of memories.

Staying a little by the way

Of memories shall we depart.

Come, my beloved, were I may

Speak to your heart. 

______
James Joyce, Chamber Music, Europa Publishing House, Budapest, 1958

 

 Fotó: Ernst Haas

XXXII

Esik, esik reggeltől egyre;

A fák görnyednek. Jöjj, ne félj,

Emlékeink utját befedte

A hulló levél.

Emlékek útján meg-megállva

Elválunk aztán csendesen.

Bár szavam szívedhez találna!

Jöjj, kedvesem.

.


 

 James Joyce at the Brighton Beach Esplanade

 [ca. 1907]  via

______ 
James Joyce, Kamarazene, fordította Gergely Ágnes és Tóth István, Európa Könyvkiadó, Bp., 1958



Previously / Korábban:

Chamber Music I-II / Kamarazene I-II.

Robert Frost (1874-1963)

The Quest for the Purple Fringed

I felt the chill of the meadow underfoot,
But the sun overhead;
And snatches of verse and song of scenes like this
I sung or said.

I skirted the margin alders for miles and miles
In a sweeping line.
The day was the day by every flower that blooms,
But I saw no sign.

Yet further I went to be before the scythe,
For the grass was high;
Till I saw the path where the slender fox had come
And gone panting by.

Then at last and following him I found--
In the very hour
When the color flushed to the petals it must have been--
The far-sought flower.

There stood the purple spires with no breath of air
Nor headlong bee
To disturbe their perfect poise the livelong day
'Neath the alder tree.

I only knelt and putting the boughs aside
Looked, or at most
Counted them all to the buds in the copse's depth
That were pale as a ghost.

Then I arose and silently wandered home,
And I for one
Said that the fall might come and whirl of leaves,
For summer was done.

Robert Frost, 1955

Foto: Clara Sipprell (1885-1975)  

Poetic Likeness: Modern American Poets

NPG /Smithsonian Institution

A bíbor-szegélyű nyomában

A lábam alatt éreztem a rét hüvösét,
Odafönn a napot;
Eszembe jutottak régi verstöredékek
És dallamok.

A nyílegyenes vízparti égeresen
Sétáltam el.
Az évszak már a virágzás évszaka volt,
De semmi jel.

A kaszások előtt előresiettem a fűben, -
Már térdig ért;
És láttam, amerre a karcsú róka pihegve
Jött s visszatért.

Akkor követtem a róka nyomát
És rátaláltam
A rég keresett virágra, a szirmon elömlő
Szín bíborában.

Szellő se fújt, a furakvó méh se kuszálta
A szirmokat,
Tökéletes nyugalomban állt egész nap
Az éger alatt.

Az ágakat széthajtva térdepeltem
Számlálva ott,
Hogy az aljnövényzet alatt hány gyenge bimbó
Sápadozott.

Majd csöndesen hazamentem, azt motyogva,
Hogy jöjjön akár
Az ősz meg a rőt levelek forgószele, mert
Megvolt a nyár.
 

Imreh András fordítása

Korábban / Previously:

ACQUAINTED WITH THE NIGHT / AZ ÉJNEK ISMERŐJE

FIRE AND ICE / TŰZ ÉS JÉG

THE ROAD NOT TAKEN / A NEM JÁRT ÚT

.

 

Rainer Maria Rilke (1875-1926)

LIEBEN 
V.

Ob dus noch denkst, daß ich dir Äpfel brachte
und dir das Goldhaar glatt strich leis und lind?
Weißt du, das war, als ich noch gerne lachte,
und du warst damals noch ein Kind.

Dann ward ich ernst. In meinem Herzen brannte
ein junges Hoffen und ein alter Gram...
Zur Zeit, als einmal dir die Gouvernante
den "Werther" aus den Händen nahm.

Der Frühling rief. Ich küßte dir die Wangen,
dein Auge sah mich groß und selig an.
Das war ein Sonntag. Ferne Glocken klangen,
und Lichter gingen durch den Tann...

(1897)

 R.M. Rilke im Obstgarten von Gut Böckel, Westfalen, 1917

 Foto: Hertha Koenig

EMLÉKSZEL MÉG

Emlékszel még az almára, mit adtam,
aranyhajad puhán simítva meg?
Tudod, mikor még oly sokat kacagtam,
s te kislány voltál még, gyerek.

Majd komor lettem. Szívem szinte perzselt,
új vággyal, régi bánattal teli...
Akkor volt, hogy a guvernánt a Werthert
kezedből tiltón vette ki.

És tavasz jött. A szám arcodra tévedt,
szemed kinyílt rám boldog-lelkesen.
Vasárnap volt. Harang szólt messze. Fények
villantak át a fenyvesen.

Fodor András fordítása

________
Rainer Maria Rilke versei, Európa Könyvkiadó, Bp., 1983


.

Fernand Ouellette (born 1930)

PASSEPORT DES ÉTOILES

Femme au sang obscur qu’un germe habite
  comme une élégie de laine:
  ta pure extase est passeport des étoiles.
Quand dans ton corps les forêts courent
  et les ilots de muguet,
aucune piqûre de vent, ni l’audace ténébreuse de l’homme
  ne sonderont la clairière de ton ange.
Vive est la matrice de longs rêves arctiques.
  Et fraîche de galaxies-fougères.
Au clair humides de rosée blanche s’alimente
  le mal de vivre.

______
Fernand Ouellette: Choix de poèmes, 1955-1997

      

                        * * *


Fernand Ouellette
CSILLAGOK ÚTLEVELE

Homályló vérű nő    csíra lakozik benned
   bolyhos elégia:
Csillagok útlevele tiszta mámorod.
Ha testedben erdők húzódnak s gyöngyvirágszigetek,
Angyalod tisztását ki nem fürkészheti
   halálos szúrás     zord férfi-merészség.
A méhed északsarki álmoktól eleven.
   S Tejút-páfrányok frissítik.
Hó harmat nedves fényéből gyarapszik
   az élet kínja.

Szabó Ede fordítása

________

ÓDA A SZENT LŐRINC-FOLYÓHOZ, 
Québec mai francia költészete, Európa, Bp., 1978



.

Lawrence Ferlinghetti

In Goya’s Greatest Scenes We Seem to See ...

In Goya’s greatest scenes we seem to see

                                           the people of the world   

       exactly at the moment when

             they first attained the title of

                                                             ‘suffering humanity’   

          They writhe upon the page

                                        in a veritable rage

                                                                of adversity   

          Heaped up

                     groaning with babies and bayonets

                                                       under cement skies   

            in an abstract landscape of blasted trees

                  bent statues bats wings and beaks

                               slippery gibbets

                  cadavers and carnivorous cocks

            and all the final hollering monsters

                  of the

                           ‘imagination of disaster’

            they are so bloody real

                                        it is as if they really still existed

    And they do

                  Only the landscape is changed

They still are ranged along the roads   

          plagued by legionnaires

                     false windmills and demented roosters

They are the same people

                                     only further from home

      on freeways fifty lanes wide

                              on a concrete continent

                                        spaced with bland billboards   

                        illustrating imbecile illusions of happiness

                       

                        The scene shows fewer tumbrils

                                                but more strung-out citizens

                                                                     in painted cars

                               and they have strange license plates   

                           and engines

                                           that devour America

Goya legnagyszerűbb képein

 Goya legnagyszerűbb képein
                                           a világ népeivel
mintha épp akkor találkoznánk
       amikor először nyerik el
                                   e címet: "szenvedő emberiség"
A csapások alatt
                           valósággal vonaglanak
                                                  őrjöngve egy papírlapon
Nagy halom
                    bajonett és bőgő bébi
                                                       fölöttük cementes ég
letarolt fák elvont vidékén
hol görbült szobrok csőrök denevérek
               síkos bitók
   hullák húsevő hímszárnyasok
és a "katasztrófa rémképeinek"
       tömérdek
                       ricsajos végső szörnye bozsog
olyan rohadtul valóságosak
                                mintha valóban léteznének ma is még

És léteznek is

                       A tájék más csak

Még mindig ott sorjáznak az utak mentén
     légionáriusok
         ál-szélmalmok és őrült kakasok gyötrik őket

Ez ugyanaz a nép
                             csak messzebbre vetődtek
  hazulról
         ötven sávos sztrádán
                           betonkontinensen
  a boldogság hülye illúzióit szemléltető plakátok sora közt
A képen kevesebb a kordé
               de több a rokkant
                       mázolt kocsikban
     különös rendszámtáblájuk van
és motorjuk
                    felfalja Amerikát

Eörsi István fordítása 

______

Lawrence Ferlinghetti versei, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1977

Previously / Korábban: 

Recipe For Happiness Khabarovsk Or Anyplace

A Coney Island of the Mind (excerpt) / Vidám park az agyban (részlet)

Cro-Magnons / Cro-magnoniak



.

René Char (1907-1988)

REDONNEZ-LEUR...

Redonnez-leur ce qui n'est plus présent en eux,
Ils reverront le grain de la moisson s'enfermer dans l'épi et s'agiter sur l'herbe.
Apprenez-leur, de la chute à l'essor, les douze mois de leur visage,
Ils chériront le vide de leur coeur jusqu'au désir suivant;
Car rien ne fait naufrage ou ne se plaît aux cendres;
Et qui sait voir la terre aboutir à des fruits,
Point ne l'émeut l'échec quoiqu'il ait tout perdu.


RESTORE TO THEM...

Restore to them what is no more present in them,
They will see again the harvest grain enclosed in the stalk and swaying on the grass.
Teach them, from the fall to the soaring, the twelve months of their face,
They will cherish their emptiness until their heart's next desire;
For nothing is shipwrecked or delights in ashes;
And for the one who can see the earth's fruitful end,
Failure is of no moment, even if all is lost. 

Translated by Mary Ann Caws

(Fureur et mystère / Furor and Mystery (1948)
________
Selected Poems of René Char, New Directions Publishing, 1992

 Brassaï: René Char, 1953

RMN

ADD VISSZA NEKIK...

Add vissza nekik, ami bennük már nincs jelen,
S meglátják kalászba zárulni a termés magját, és ugrálni a füvön.
Tanítsd meg őket a zuhanástól a fölemelkedésig, arcuk tizenkét hónapjára,
Becsülni fogják a szívük ürességét a következő vágyig;
Mert semmi sem pusztul el vagy leli kedvét az összeomlásban;
S aki látni tudja gyümölcsszürethez érni a földet,
Azt cseppet sem rázza meg a bukás, mégha elvesztett is mindent. 

Parancs János fordítása 

(Düh és Rejtelem, 1938-1947)

_______
René Char: A könyvtár lángban áll, Európa Könyvkiadó, Bp., 1989




Previously / Korábban:
 

• Extraits des Feuillets d’Hypnos / Hüpnosz jegyzetei (részletek)

• Jouvence des Nevons  / Névons-i ifjúság

•  L'Amour / Szerelem

• Un Oiseau / Madár

.

Weöres Sándor: A Galagonya / The Brambleberry

The Brambleberry 

Eves of autumn

Gleam with the brambleberry’s

Gleam with the brambleberry’s

Shimm’ring dress.
Thorns a-rustling,

Winds scurry hither-thither,

Trembles the brambleberry

Comfortless.
Should but the moon let lower her veil,

Bush turns maiden, starts to wail…

Eves of autumn

Gleam with the brambleberry’s

Gleam with the brambleberry’s

Shimm’ring dress.

Translated by Adam Makkai

The poem recited by Adam Makkai (in English) and Agnes Arany (in Hungarian)

A vers Makkai Ádám (angolul) és Arany Ágnes (magyarul) előadásában

(via tintakiado)

A Galagonya 
 

Őszi éjjel

izzik a galagonya

izzik a galagonya

ruhája.

Zúg a tüske,

szél szalad ide-oda,

reszket a galagonya magába.

Hogyha a Hold rá fátylat ereszt:

lánnyá válik,

sírni kezd.

Őszi éjjel

izzik a galagonya

izzik a galagonya

ruhája.

Örkény István: Egyperces novellák / One Minute Stories

Közvélemény-kutatás
(1968)
 
Nálunk is megalakult s már meg is kezdte működését az első hazai közvélemény-kutató intézet.
    Kérjük a lakosság megértő támogatását.
    Mutatóba közöljük első vizsgálatunkat, melyet annak a kérdésnek szentelünk, hogy miképpen vélekednek az emberek hazánk múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Az eredmény megbízhatósága érdekében 2975 különböző rendű, rangú, munkakörű és felekezetű személynek az alábbi kérdőívet küldtük ki:


1. Véleménye a jelenlegi rendszerről

a) Jó.
b) Rossz.
c) Se jó, se rossz, de azért egy kicsikét jobb is lehetne.
d) Bécsbe vágyik.

2. Érzi-e a XX. század emberének magányosságát

a) Egészen magányos.
b) Majdnem egészen magányos.
c) Úgyszólván egészen magányos.
d) Néha beszélget a házfelügyelővel.

3. Kulturális igényei

a) Moziba, meccsre, kocsmába jár.
b) Néha kinéz az ablakon.
c) Még az ablakon se néz ki.
d) Helyteleníti Mao Ce-Tung nézeteit.

4. Milyen a filozófiai képzettsége?

a) Marxista.
b) Antimarxista.
c) Csak Rejtő Jenőt olvas.
d) Alkoholista.

Eredmény:

1. Az elmúlt húsz évben minden a lehető legjobb volt.
2. Most is jó minden, csak a 19-es busz közlekedik ritkán.
3. A jövő még jobb lesz, föltéve, hogy a 19-es busz járatait sűrítik.

(Megjegyzés: sűrítik)

______
Örkény Istán: Egyperces novellák, Palatinus, 2000

 Keleti Éva - Örkény István (1912-1979), 1971

public opinion survey
(1968)

The Hungarian Public Opinion Research Office has just conducted its first survey, the results of which have recently been made public. The question asked was: How do people see the past, present, and future of the nation? In order to insure credible results, the bureau sent out questionnaires to 2 975 citizens of various social standings, ranks, professions and religious persuations.

The questions were as follows:

1. Your opinion of the present regime is:
    a) favourable
    b) unfavourable
    c) neither favourable nor unfavourable but a little improvement wouldn’t hurt
    d) I want to move to Vienna.

2. Do you feel alienated?
    a) I feel completely alienated
    b) I feel almost completely alienated
    c) I am, so to speak, pretty thoroughly alienated
    d) from time to time I manage to talk to the Party Secretary.

3. What are your cultural interests?
    a) I go to the movies, ball games and bars
    b) from time to time I look out the window
    c) I do not even look out the window
    d) I disapprove of Mao Tse Tung’s Little Red Book.

4. Your philosophical orientation tends toward:
    a) Marxism
    b) anti-Marxism
    c) science fiction
    d) alcoholism.

The results of the survey indicate that the people of Hungary hold the following views in common:
1. During the past twenty years, Hungary has been a paradise on  earth.
2. Hungary is still a paradise on earth, except bus No. 19 tends to run behind schedule.
3. Hungary’s future will be even brighter provided they add more buses to line No. 19.

Translated by Judith Sollosy


Source and more: HLO

***

Korábban/ Previously:

• Professzorok a bíróság előtt (részlet) / Professors before the bench (excerpt)

• In memoriam dr. H.G.K. / In memoriam dr. H.G.K.

• Nézzünk bizakodva a jövőbe! / A bright and distant future

• Mindig van remény / There's always hope 

  

Simonyi Imre

(1920. szeptember 14. – 1994. február 10.)

ÖNÉLETRAJZ

hatéves koromig
analfabéta voltam

emlékszem
hatéves koromig
teljes mértékben
szót értettem
kortársaimmal

NE SÍRJATOK

Mindig valami fontosat
szerettem volna mondani
néktek
Aztán valahogy
mindig csak ilyenekre futotta
              hogy
     ne féljetek
     ne hazudjatok
     ne bántsatok
     szeressetek
     ne sírjatok
     sirassatok
Az istenért
mondjatok már végre
helyettem valami fontosabbat


KÉRELEM

Csak kötelezővé ne tegyétek
azt, ami szabad:
a gyötrelmet
s a gyönyörűséget.


ÉDEN, SZALMASZÁL

azt most sem tudom megmondani néked
hogy az Éden merre van

de a multkor - egy pillanatra -
nem lehetett túl messze tőlünk

emlékszel arra a szalmaszálra
amelyen függött valami?
(valami amiről utólag még kérdezted is
hogy vajon mi lehetett)

tudod arra a szalmaszálra gondolok
amelyet már csak akkor vettünk észre
amikor a hátunk mögött
egészen közel hozzánk
azzal a furcsa kettős robajjal
leszakadtunk róla

_____
Simonyi Imre: Szemközt s háttal, Irodalmi Jelen Könyvek, Arad, 2006
Simonyi Imre: Az öröm hiányzott, Trikolor-Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest, 1994

William Carlos Williams (1883-1963)

SILENCE

Under a low sky —

this quiet morning 

of red and  

yellow leaves — 

a bird disturbs 

no more than one twig 

of the green leaved 

peach tree

CSEND

Alacsony ég alatt — 
a piros és
sárga levelek
csöndes reggelén — 

egy madár csak
egyetlen ágat
zavar meg a még zöld
őszibarackfán

Tandori Dezső fordítása

 

 William Carlos Williams , 1940s

source: Beinecke Rare Book and Manuscript Library 

 ________

The Collected Poems of William Carlos Williams: 1939-1962, New Directions Publishing, 1991 
Tandori Dezső: Lombos ágak szívverése, Versek mondákról és fákról - Műfordítások, Kozmosz Könyvek, Bp., 1983  

Korábban / Previously:

• To a Solitary Disciple / Egy magányos tanítványhoz  
• This is Just to Say / Csak azt akarom mondani 
• Pastoral / Árkádia 
•  In Harbor / Öbölben
• Pictures from Brueghel / Brueghel-képek:
• The Parable of the Blind / Vak vezet világtalant 
• Children's Games / Gyermekjátékok
• Landscape with the Fall of Icarus / Tájkép Ikarosz bukásával