Versöhnung
Es wird ein großer Stern in meinen Schoß fallen...
Wir wollen wachen die Nacht,
In den Sprachen beten
Die wie Harfen eingeschnitten sind.
Wir wollen uns versöhnen die Nacht –
So viel Gott strömt über.
Kinder sind unsere Herzen,
Die möchten ruhen müdesüß.
Und unsere Lippen wollen sich küssen,
Was zagst du?
Grenzt nicht mein Herz an deins –
Immer färbt dein Blut meine Wangen rot.
Wir wollen uns versöhnen die Nacht,
Wenn wir uns herzen, sterben wir nicht.
Es wird ein großer Stern in meinen Schoß fallen.
Franz Marc's 1912 woodcut "Versöhnung" for the poem by Else Lasker-Schüler of that title.
Reconciliation
A great star will fall into my lap.
Let us keep watch through the night,
Pray in tongues whose letters
Are carved like harps.
Let us make up tonight–
So much of God spills over.
Our hearts are children
Nod nodding with sleep.
And our lips long to kiss.
What holds you back?
Does not my heart border on yours?
It's your blood colors my cheeks red.
Let us make up tonight–
If we hold close, we won't die.
A great star will fall into my lap.
Megengesztelődünk
Nagy csillag hull majd az ölembe...
Átvirrasztjuk ezt az éjszakát
és imádkozunk azon a nyelven
melyet bemetszettek, mint a hárfát.
Megengesztelődünk ez éjszakán –
elborítja az Isten.
Gyermek a mi szívünk,
édesfáradt, pihenne már.
És ajkaink csókolni akarják egymást,
mitől félsz hát?
Nem határos szívem a tieddel? –
Véredtől mindig pírba borul orcám.
Megengesztelődünk ez éjszakán,
ha átöleljük egymást, nem halunk meg.
Nagy csillag hull majd az én ölembe.
Hajnal Gábor fordítása
[Else Lasker-Schüler: VILLOGÓ KAVICSON, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1972]
..............................................................................................................................................................................................................................
