.
No foreign sky protected me,no stranger's wing shielded my face.
I stand as witness to the common lot,
survivor of that time, that place.
–"Requiem"
Amedeo Modigliani. Anna Akhmatova. c. 1911.
Pencil on paper.
The Muse
All that I am hangs by a thread tonight
as I wait for her whom no one can command.
Whatever I cherish most – youth, freedom, glory –
fades before her who bears the flute in her hand.
And look! she comes...she tosses back her veil,
staring me down, serene and pitiless.
"Are you the one," I ask, "whom Dante heard dictate
the lines of his Inferno?" She answers: "Yes."
–1924
–Translated from the Russian by Stanley Kunitz with Max Hayward
Anna Akhmatova (1924)
'On the Centenary of Anna Akhmatova'
by Joseph Brodsky
A page and fire, grain and millstones,
the cutting edge of a poleaxe and a cut-off hair –
God preserves everything; especially words
of forgiveness and love,
as his own voice.
In them (the words) there beats a lacerated pulse, in them can be heard a crunch of bones,
and a [gravedigger's] spade in them pounds; flat and somewhat muffled,
since one has only one life, from mortal lips they
sound more clearly than from the cotton wool above this world.
Great soul, greetins [literally: a bow] from across the seas
for finding them, – to you and to the decayable part of you
which sleeps in [its] native land, [that] thanks to you
acquired the gift of speech amidst a deaf-mute universe.
(1989)
–Translated from the Russian by the author and Barry Scherr.
Kuzma Petrov-Vodkin, Portrait of Anna Akhmatova. 1922.
Oil on canvas. 54.5 x 43.5 cm.
REKVIEM
NEM IDEGEN ÉG ALATT BOLYONGTAM,
IDEGEN SZÁRNY VÉDVE NEM BORULT RÁM,
DE NÉPEMMEL EGYÜTT VÁNSZOROGTAM,
VELE JÁRTAM KÁLVÁRIA-ÚTJÁN.
MÚZSA
Mintha egy hajszálon függne az élet,
úgy várom jöttét minden éjszaka:
szabadság, hír, dicsőség elenyésznek,
mihelyt megfújja s szól a kis duda.
Végre belép, félrehajtja a fátylat,
rám néz merőn és elindul felém.
Kérdem tőle: "Danténak te diktáltad
a Pokol verseit?" A válasz: "Én."
1924
Halasi Zoltán fordítása
Joszif Brodszkij
ANNA AHMATOVA SZÜLETÉSÉNEK SZÁZADIK ÉVFORDULÓJÁRA
Könyvlapot és tüzet, magot s malomkövet,
lenyírt hajszálakat, szekerce élét –
Isten megőrzi mind; kivált a szeretet
s a megbocsátás szavait – mint saját beszédét.
Bennük tépett pulzus lüktet, tört csont ropog,
ásó kopog tovább tompán, egyenletes ütemben;
mivel az élet – egy, s a halandó zajok
kivehetőbbek így, mint fent a vatta-csenben.
Nagy lélek, a tengeren túlról fogadd hódolatomat:
szól ez a honi földben porladónak és tenéked,
mert ily szavakra leltél, és nyelved ajándékot ad
a süketnéma Világmindenségnek.
1989
Halasi Zoltán fordítása
Nathan Altman, Portrait of Anna Akhmatova , 1915
Oil on Canvas, 143 x 108 cm
[Anna Ahmatova versei, Európa Könyvkiadó, 1999]
..............................................................................................................................................................................................................................
