I said so little.
Days were short.
Short days.
Short nights.
Short years.
I said so little.
I couldn't keep up.
My heart grew weary
From joy,
Despair,
Ardor,
Hope.
The jaws of Leviathan
Were closing upon me.
Naked, I lay on the shores
Of desert islands.
The white whale of the world
Hauled me down to its pit.
And now I don't know
What in all that was real.
Berkeley, 1969
Translated by Czeslaw Milosz and Lillian Vallee
OLYAN KEVESET...
[TAK MALO]
Olyan keveset mondtam.
Rövidek a napok.
Rövidek a napok.
Rövidek az éjek.
Rövidek az évek.
Olyan keveset mondtam.
Nem jutott rá időm.
Szívem belefáradt
Az elragadtatásba,
A kétségbeesésbe,
A buzgóságba,
A reménykedésbe.
A leviathán szája
Rám csukódott.
Meztelenül hevertem
Lakatlan szigetek partjain.
A világ fehér cethala
Magával ragadott a mélybe.
S most nem tudom,
Mi volt itt igazi.
Kerényi Grácia fordítása
____________
Czeslaw Milosz, Múzsáim palotája, Budapest, Európa Könyvkiadó, 1987
.
.