J’ai vécu dans ces temps et depuis mille années
Je suis mort. Je vivais, non déchu mais traqué.
Toute noblesse humaine étant emprisonnée
J’étais libre parmi les esclaves masqués.
J’ai vécu dans ces temps et pourtant j’étais libre.
Je regardais le fleuve et la terre et le ciel
Tourner autour de moi, garder leur équilibre
Et les saisons fournir leurs oiseaux et leur miel.
Vous qui vivez qu’avez-vous fait de ces fortunes?
Regrettez-vous les temps où je me débattais?
Avez-vous cultivé pour des moissons communes?
Avez-vous enrichi la ville où j’habitais?
Vivants, ne craignez rien de moi, car je suis mort.
Rien ne survit de mon esprit ni de mon corps.
Epitaph
I lived in those times. For a thousand years
I have been dead. Not fallen, but hunted;
When all human decency was imprisoned,
I was free amongst the masked slaves.
I lived in those times, yet I was free.
I watched the river, the earth, the sky,
Turning around me, keeping their balance,
The seasons provided their birds and their honey.
You who live, what have you made of your luck?
Do you regret the time when I struggled?
Have you cultivated for the common harvest?
Have you enriched the town I lived in?
Living men, think nothing of me. I am dead.
Nothing survives of my spirit or my body.
Portrait of Robert Desnos by Claude Cahun (1930)
Sírfelirat
E korban éltem én és immár ezer éve
meghaltam. Nem bünös voltam, csak üldözött.
Amíg börtön lesett minden emberi szépre,
én szabad voltam álcázott szolgák között.
E korban éltem én s mégis szabad maradtam.
Elnéztem a folyót, a földet, az eget
kerengni körülem, lebegve mozdulatlan,
s a mézet s madarat hozó nyarat s telet.
Ó, mit tettetek ti e kincsekkel, kik éltek?
Sajnáljátok a kort, ahol vergődtem én?
A közös aratás követte-e vetéstek?
Szépítettétek-e a várost, mely enyém?
Élők, ne féljetek tőlem, halott vagyok.
Testem is, lelkem is örökre elhagyott.
Somlyó György fordítása
E korban éltem én és immár ezer éve
meghaltam. Nem bünös voltam, csak üldözött.
Amíg börtön lesett minden emberi szépre,
én szabad voltam álcázott szolgák között.
E korban éltem én s mégis szabad maradtam.
Elnéztem a folyót, a földet, az eget
kerengni körülem, lebegve mozdulatlan,
s a mézet s madarat hozó nyarat s telet.
Ó, mit tettetek ti e kincsekkel, kik éltek?
Sajnáljátok a kort, ahol vergődtem én?
A közös aratás követte-e vetéstek?
Szépítettétek-e a várost, mely enyém?
Élők, ne féljetek tőlem, halott vagyok.
Testem is, lelkem is örökre elhagyott.
Somlyó György fordítása
Max Morise, Max Ernst, Simone Breton, Paul Éluard, Joseph Delteil, Gala Éluard, Robert Desnos, André Breton
(France, ca.1923)
Photo: Valentine Hugo
Photo: Valentine Hugo
Le dernier poème
J'ai tellement marché, tellement parlé,
Tellement aimé ton ombre,
Qu'il ne me reste plus rien de toi,
Il me reste d'etre l'ombre parmi les ombres,
D'etre cent fois plus ombre que l'ombre,
D'etre l'ombre qui viendra et reviendra
Dans ta vie ensoleillée.
1945
Robert Desnos and Youki ( "snow") (Lucie Badoud)
LAST POEM
Terezina Concentration Camp, May 1945
I have dreamed so much of you,
Walked so often, talked so often with you,
Loved your shadow so much.
Nothing is left me of you.
Nothing is left of me but a shadow among shadows,
A being a hundred times more shadowy than a shadow,
A semblance who comes, and comes again, into your sunlit life.
Translated by Kenneth Rexroth
Olyan szívósan álmodtam terólad,
Ahányszor mentem, annyiszor beszéltem,
Annyiszor szerelmeskedtem árnyékoddal,
Hogy nem marad nekem belőled semmi.
Csak az, hogy árny legyek az árnyak között
Százszorta több árny minden árnynál.
Árny, amely jön és visszatér
napfényes életedben.
Franyó Zoltán fordítása
Somlyó György: Szélrózsa, II. kötet, 215.o, Magvető, Bp., 1965
Franyó Zoltán: Válogatott műfordítások, Magvető, 1974, 278. o.
Kenneth Rexroth: Translations from French.
No comments:
Post a Comment