Akinek sok válasza van, annak még több kérdése kell hogy legyen. p. 8
*
Az ember, miután összeszedte elődei összes bölcsességét, látja, micsoda tökfej is ő! p. 9
*
Minden gondolatban az a legfontosabb, amit kimondatlanul hagy, az, hogy mennyire szereti ezt a ki nem mondottat és, hogy mennyire közel jut el hozzá, anélkül, hogy hozzáérne. p. 15
*
Vajon milyen Biblia kellett volna ahhoz, hogy az emberiség ne jusson ilyen messzire az önpusztításban? p. 30
*
A legnehezebb: újra és újra felfedezni azt, amit amúgy is tudunk. p. 35
*
Még ma is olyan naiv vagy, hogy valójában minden embertől a lehető legjobbat várod... p. 40.
*
Nincs gyötrelmesebb, mint arra gondolni: már minden dráma lejátszódott, csak a maszkok cserélődnek. p. 44
*
A fordításban csak az az érdekes, ami elsikkad benne; azért, hogy erre ráleljen az ember, nem ártana néha fordítani. p. 60
*
És ha mindig a leghitványabb fajok maradtak volna meg? - a fordított darwinizmus. p. 64
*
Azt, ami igazán fontos, negyven-ötven évig hordjuk magunkban, mielőtt artikulált hangon kimondani merészeljük. Már csak ezért is felbecsülhetetlen, mi vész el azokkal, akik korán halnak meg. Mindenki korán hal meg. p. 74
*A zene az ember űrmértéke. p. 89
*
Minden azon múlik, hogy kivel téveszti össze magát az ember. p. 93
*
Könyvtáram, amely sok ezer olyan kötetből áll, melynek elolvasását fejembe vettem, tízszer gyorsabban gyarapszik annál, ahogy olvasni tudom. Megpróbáltam valami olyasmi univerzummá bővíteni, amelyben mindent megtalálok. De ez az univerzum szédületes mértékben növekszik. Soha nem akar nyugton lenni, gyarapodását már a saját bőrömön érzem. Ahányszor egy-egy új kötetet behozok, az mindig kisebbfajta világkatasztrófát okoz, csak akkor következik be némi megnyugvás, ha az új könyv látszatra elfogadja, hogy besoroljam valahová, és átmenetileg eltűnik a szemem elől. p. 98
*Minden jobb az "én"-nél; csak hát hová tegyük az ént? p. 99
*
Elegem van abból, hogy mindenki mindig a saját rossz tulajdonságaival vádol meg mindenki mást! p. 101
*
A képzettársítások csak úgy érdekesek, hogyha hat köztes láncszemből ötöt nem mond ki az ember. p. 138
*
Olyan könyvek, amelyek ki tudják válogatni az olvasóikat, és a legtöbbjük előtt bezárulnak. p. 141
*
Nem mond semmit, de ahogy magyarázza! p. 150
*
Kafkától porrá omlok, Proust mindenestül betölt, Musil lelkigyakorlat számomra. p. 158
*
Nem lenne rossz, ha a nagy szavak hirtelen - figyelmeztetésül - elkezdenének fütyülni úgy, mint a teavízforraló. p. 159
*
Senki sincs elmaradva a korától, akit az emberiség sorsa miatti aggodalom emészt. Az van elmaradva a korától, aki ócska frázisokkal vigasztalja magát. p. 160
*
Milyen kevés dolgot olvastál eddig, milyen kevés dolgot ismersz! És lám, mégis ezen, hogy mit olvastál, ezen a véletlenen múlik, hogy mi vagy. p. 175
*
Ellenségem ellensége nem a barátom. p. 180
*
Az ember nem nézheti magát eléggé szigorúan. Fontos azonban, hogy a szigorúság részletes legyen, máskülönben leegyszerűsödik, a kárhoztatás pózába merevedik, és mint ilyen hamis élvezetet okoz. p. 189
*A nyelvfelejtés tankönyve. p. 213
*
Folyton azt jegyzed fel, ami igazolja a gondolataidat - jegyezd fel inkább azt, ami cáfolja őket, ami gyengíti érvényüket. p. 244
*
Semmilyen vers nem képes hű képet adni a mi világunkról. A mi világunk döbbenetesen hű képe az újság. p. 253
*
Jó, nem tud semmit. De ezt egyre jobban tudja. p. 264
*
Amit azelőtt elutasítottál vagy félretoltál, most vedd elő újra mindet. p. 275
*
Musil az észt jelenti nekem, azt, amit már korábban is megtestesített számomra néhány francia. Musil nem esik pánikba, vagy legalábbis nem mutatja. Fenyegetésekkel szemben úgy állja a sarat, akár egy katona, de érti is őket. Musil érzékeny és megingathatatlan. Aki retteg attól, hogy ellágyul, Musilhoz bízvást menekülhet. Az ember nem szégyell arra gondolni, hogy Musil férfi. Musil nem csupán fül. Ő a hallgatásával is meg tud sérteni. Musil sértése vigaszt ad. p. 277
*Azt teszel közzé az életedből, amit akarsz. Nem kell, hogy teljes legyen, az sem, hogy hitelesített. p. 291
*
A tudás hézagai vándorolnak. p. 301
*
Aki úgy érzi eleget tanult, az nem tanult semmit. p. 304
*
Gyerekkora visszhangja lehangolódott. p. 316
*
"Eraritjaritjaka" - egy archaikus költői kifejezés az arandák (ausztráliai bennszülött nép) nyelvén, azt jelenti: "heves vágyakozás, valami után, ami elveszett". p. 321
*
Abból amit az ember fiatalon megálmodott, nem sok marad meg. De micsoda súlya van ennek a kevésnek is! p. 336
*
Az igazi szellemi életet az újra-olvasás jelenti. p. 337.
[Elias Canetti, Feljegyzések, ford. Halasi Zoltán, Európa Könyvkiadó, Bp., 2006]
