Barbu Fundoianu (Benjamin Fondane)

(November 14, 1898 – October 2, 1944)

Cântece simple: Mărior 

III

Din nou ne cheamă iarna la sobă, să vorbim.
Ciori au bătut văzduhul ca nişte cuie şi-mi
place-n urechi tăcerea cum scârţâie... Pesemne,
iar au pornit, în uliţi, căruţele cu lemne.
Amurg. De-ar bate-n uşă deodată, cineva,
desigur că i-aş spune: intră! şi ai intra.
Tăcerea-n noi şi-n seara căzută-ntre covoare,
ar fierbe ca un cântec călduţ, de samovare.
N-ai întreba nimica şi-ai aştepta răspuns —
Ţi-aş spune: o lumină din mine s-a ascuns.
Vrei să ţi-i pun la sobă pantofii de mătasă?
Ţi-aş spune: ai picioare ca iepuri mici de casă;
şi vorbele-ar rămâne limpezi şi grele-n noi,
ca ciorile surprinse de moarte într-un sloi.
Şi mi-ar fi poate frică să nu ghicesc ce-nseamnă
făptura ta, împinsă aicea dintr-o toamnă,
cu capu-n mâni visată, deştept, de-atâtea ori!...
 — Am bănuit că-i iarnă afară după ciori,
şi-aş fi voit să-l dărui cuiva, ca să-l ascunză,
sufletul, cât o umbră crescută sub o frunză.

1922, Din volmul „Privelişti”

Benjamin Fondane (c. 1935)

EGYSZERŰ ÉNEK: MĂRIOR

III

A tél ismét a tűzhöz — csöndes beszédre hí.
Az eget varjak ezre szegekkel verte ki.
A nyikorgó csönd újra jótékonyan borul rám,
úgy látszik, tűzifával jár a szekér az utcán.
Szürkül. Valaki hozzám ha most kopogna be,
nyitnám az ajtót: tessék! S belépnél rajta te.
A csönd itt forrna bennünk s a szőnyegek lágy bolyha
között, s az alkonyatban szamovárként dalolna.
Nem kérdeznél, de kérdőn tekintenél felém.
S én mondanám, hogy elbújt bennem egy röpke fénye.
Tegyem a kályha mellé kis selyemtopánkádat?
S szólnék: mint pici nyúlé, oly törékeny a lábad;
s oly tiszta, csöndes lenne a kettőnk szava már,
mint varjú, hogyha jégbe fagyasztja a halál.
S talán rettegnék tőle, nehogy még kitaláljam,
mit is jelent a lényed, s az ősz mért hagyott nálam,
amint így ébren álmodsz, s nézel a messzeségbe.
Gyanakodtam a kinti varjak miatt a télre, —
s hogy eldugja a lelkem, rábíztam volna másra,
hiszen csak akkorácska, mint egy falevél árnya.

1922

Majtényi Erik fordítása

_____

B. Fundoianu: A KÖLTÉS ÉS ÁRNYÉKA, Kriterion, 1972, 40. old.