Magritte at his easel'
(photographed at Magritte's easel in the little room next to his bedroom) 1965.
© Duane Michals (source: mutualart)
Paul Éluard: René Magritte
Marches de l’œil
À travers les barreaux des formes
Un escalier perpétuel
Le repos qui n’existe pas
Une des marches est cachée par un nuage
Une autre par un grand couteau
Une autre par un arbre qui se déroule
Comme un tapis
Sans gestes
Toutes les marches sont cachées
On a semé les feuilles vertes
Champs immenses forêts déduites
Au coucher des rampes de plomb
Au niveau des clairières
Dans le lait léger du matin
Le sable abreuve de rayons
Les silhouettes des miroirs
Leurs épaules pâles et froides
Leurs sourires décoratifs
L’arbre est teinté de fruits invulnérables.
À travers les barreaux des formes
Un escalier perpétuel
Le repos qui n’existe pas
Une des marches est cachée par un nuage
Une autre par un grand couteau
Une autre par un arbre qui se déroule
Comme un tapis
Sans gestes
Toutes les marches sont cachées
On a semé les feuilles vertes
Champs immenses forêts déduites
Au coucher des rampes de plomb
Au niveau des clairières
Dans le lait léger du matin
Le sable abreuve de rayons
Les silhouettes des miroirs
Leurs épaules pâles et froides
Leurs sourires décoratifs
L’arbre est teinté de fruits invulnérables.
René Magritte: Le Portrait de Paul Éluard (1936)
A vers Somlyó György fordításában:
Szem grádicsai
A formák lécein át
Folytonos lépcsők
Pihenők nélkül
Egyik felhőbe burkolózik
Másikat nagy kés vágja el
Megint másikra egy fa göngyölődik
Mint egy szőnyeg
Mozdulatlanul
Minden lépcső el van takarva
Zöld lombok szerteszórtan
Széles mezők leszámított erdők
Ólmos korlátok karjai közt
A tisztások térségeire
A reggel lágy tejében
Beissza a homok a napsugárt
A tükrökben suhanó árnyakat
Sápadt fagyos vállaikat
Látványos mosolyaikat
Sérthetetlen gyümölcsök árnyalják a fát.
A formák lécein át
Folytonos lépcsők
Pihenők nélkül
Egyik felhőbe burkolózik
Másikat nagy kés vágja el
Megint másikra egy fa göngyölődik
Mint egy szőnyeg
Mozdulatlanul
Minden lépcső el van takarva
Zöld lombok szerteszórtan
Széles mezők leszámított erdők
Ólmos korlátok karjai közt
A tisztások térségeire
A reggel lágy tejében
Beissza a homok a napsugárt
A tükrökben suhanó árnyakat
Sápadt fagyos vállaikat
Látványos mosolyaikat
Sérthetetlen gyümölcsök árnyalják a fát.
(Isten a nyolcadik napon, 1937)
(Forrás: Ketterer Kunst)
.
No comments:
Post a Comment