Samuel Beckett

 

"At a party an English intellectual – so called – asked me why I write always about distress. As if it were perverse to do so! He wanted to know if my father had beaten me or my mother had run away from home to give me an unhappy childhood. I told him no, that I had had a very happy childhood. Then he thought me more perverse than ever. I left the party as soon as possible and got into a taxi. On the glass partition between me and the driver were three signs: one asked for help for the blind, another help for orphans, and the third for relief for the war refugees. One does not have to look for distress. It is screaming at you even in the taxis of London."

–Samuel Beckett quoted by Tom F. Driver, "Beckett by the Medeleine" [interview], Summer 1961

***

 Samuel Beckett with Glasses on Forehead, 7 January 1967  by Avigdor Arikha 

Source: The Samuel Beckett Society

 

 ***

 

"Angliában valami partyn megkérdezett egy úgynevezett értelmiségi, miért írok örökké keservekről és nyomorúságról. Mintha perverzió lenne az ilyesmi! Tudakolta: apám gyakorta megvert-e, anyám netán otthagyta a házat, s így szerencsétlen gyerekkorom volt esetleg. Azt feleltem: Ellenkezőleg, nagyon boldog gyerekkorom volt. Mire az értelmiségi még elfajzottabbnak talált. Távoztam, amilyen gyorsan csak tudtam, az estélyről, és taxiba ültem. A sofőrt elválasztó falon három felhívást pillantottam meg: az egyik segítséget kért a vakoknak, a másik az árváknak, a harmadik a háború menekültjeinek megsegítését szorgalmazta. Keservekért és nyomorúságért tehát nem kell messzire menni; képünkbe ordítanak, még a londoni taxikban is."

(Samuel Beckett önmagáról, részlet egy 1961-es interjúból, ford. Tandori Dezső)

.