Pages

August 11, 2012

Georges Perec

(French novelist, filmmaker and essayist, March 7, 1936 – March 3, 1982)
.

© Bernard Plossu, 1978

 [...]  Mais il n'ya pas d'issue, pas de miracle, nulle vérité.[...] Combien de fois  as-tu refait les mêmes gestes mutilés, les mêmes trajets qui ne conduisent jamais nulle part ? Tu n'as d'autre secours que tes refuges de quatre sous, ta patience imbécile, les mille et un détours qui chaque fois te ramènent à ton point de départ. [...]
C'est un jour comme celui-ci, un peu plus tard, un peu plus tôt, que tout recommence, que tout commence, que tout continue. [...]

(Georges Perec, Un Homme qui dort, 1967)

*

[...]  But there is no exit, no miracle, no truth. [...] How many times have you repeated the same amputated gesture, the same journey's which lead nowhere? All you have left to fall back on are your tuppenny-halfpenny boltholes, your idiotic patience, the thousand and one detours that always lead you back unfailingly to your starting point. [...]
It is on a day like this one, a little later, a little earlier, that everything starts again, that everything starts, that everything continues. [...]

(Georges Perec, excerpt from 'A Man Asleep')

 *

[...] Csakhogy nincs kiút, nincs csoda, szó sincs igazságról. [...] Hányszor végezted el ugyanazokat a csonka mozdulatokat, hányszor jártad végig ugyanazokat az utakat, amelyek soha sehova nem vezetnek? Nincs más kiutad, mint filléres menedékeid, buta türelmed, az ezeregy vargabetű, amely mindig visszavisz kiindulási pontodra. [...]
Egy ilyen napon, mint a mai, valamivel később vagy valamivel előbb, minden újrakezdődik, minden elkezdődik, minden folytatódik.[...]
_______________
(Georges Perec, Az alvó ember, fordította Boldizsár Gábor, Európa Könyvkiadó, 1968)

..............................................................................................................................................................................................................................