6. Bedside Reading
The whole place airier. Big summer trees
Stirring at eye level when we waken
And little shoots of ivy creeping in
Unless they’ve been trained out—like memories
You’ve trained so long now they can show their face
And keep their distance. White-mouthed depression
Swims out from its shadow like a dolphin
With wet, unreadable, unfurtive eyes.
I swim in Homer. In Book Twenty-three.
At last Odysseus and Penelope
Waken together. One bedpost of the bed
Is the living trunk of an old olive tree
And is their secret. As ours could have been ivy,
Evergree, atremble and unsaid.
— excerpt from Glanmore Revisited, from Seeing Things (1991)
Újra Glanmore
(részlet)
6. KÖNYV AZ ÁGYAM MELLETT
A hely levegősebb. Dús nyári fák
Hullámoznak körül, mikor felébredünk,
És a repkény hajtásai bekúsznak,
Ha nincsenek megnevelve — akár az emlék,
Melyet annyit edzettél, hogy ha előjön,
Tartja a távolságot. Fakó-szájú depresszió
Úszik elő az árnyékból, mint egy delfin,
Nedves tekintete nyílt és megfejthetetlen.
Homéroszban úszom. Már a vége felé,
Ahol Odüsszeusz és Pénelopé
Együtt ébred. Az ágy egyik oszlopa
Egy öreg, még élő olajfa törzse —
Ez a titkuk. Mienk a repkény lehetne:
Örökzöld, reszket, s nem mondjuk ki soha.
Gerevich András fordítása
________
Seamus Heaney: Hűlt hely, Kalligram, Pozsony, 2010
No comments:
Post a Comment