Vámos Miklós
Isten éltesse sokáig!
Részletek az Apák Könyve c. regényből:
"Föl nem foghatom, mely vétkünkért mérte ránk e büntetést a Sors. Azt reménylettem, hogy hajlott korom békés visszavonultságban tölthetem, ám mindennapjaimba beköltözött az állandó rémület: mely borzalmas cselekedetre indítja Ilsét a rajta elhatalmasodó kór. Városszerte ujjal mutogatnak rám, balsorsom közkedvelt sopánkodási témává vált nemcsak az asszonynép körében, hanem a kávéházi uracsok társaságaiban is. Végzetünk operaszerző tollára kínálkozó tragédia. Ennél nagyobb baj aligha sújthat miránk.
E nézetét akkor is fönntartotta, amikor bevezették az 1938. XV. törvénycikket. Különnyomata a Nádorban és a Vademberben kézről kézre járt.
1. § Felhatalmaztatik a m. kir. minisztérium, hogy a társadalmi élet egyensúlyának hatályosabb biztosítása végett szükséges és halaszthatatlanul fontos intézkedéseket, - ideértve az értelmiségi munkanélküliség leküzdése végett szükséges intézkedéseket is, - a jelen törvény kihirdetésétől számított három hónap alatt az alábbi §-okban megjelölt tárgykörben és alapelvek szerint rendeletben tegye meg az esetben is, ha az intézkedés egyébként a törvényhozás ügykörébe tartoznék.
Átkozott fiskális bikkfanyelv!
A rendelkezések lényegét elmagyarázták neki a társaságbeli ügyvédek. Kamarák alakíttatnak az ügyvédek, hírlapírók, a mérnökök, az orvosok, a művészek és szinte valamennyi értelmiségi foglalkozást űzők számára, ám a tagságban a zsidók arányszáma a húsz százalékot semmiképp nem lépheti túl.
Hamarosan kiderült, hogy ő, Csillag Nándor, ki a közeli múltban még Európa jelentősebb operaházaiban szerepelt, nem lehet kamarai tag, valakik úgy döntöttek, zsidónak számítandó. [...]
Abbeli nézetét, hogy Ilse betegségénél súlyosabb csapás nem jöhet, akkor is fönntartotta, amikor életbe lépett az 1939. IV. törvénycikk, a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról. Kivonatolt általános indoklása - az Országgyűlés 702. számú irománya - megjelent a lapokban. Ez világosan érthető szöveg volt.
Amíg e törvény megalkotása előtt az országnak egyedül a nyugati szomszédja, vagyis Németország tett a zsidók kiszorítására erélyes intézkedéseket, azóta Európának sok más állama lépett erre az útra.
Szűzanyám, gondolta, ki leszünk szorítva? El sem tudta képzelni, hogyan volna ez véghez vihető. [...]
E nézetét akkor is fönntartotta, amikor bevezették az 1938. XV. törvénycikket. Különnyomata a Nádorban és a Vademberben kézről kézre járt.
1. § Felhatalmaztatik a m. kir. minisztérium, hogy a társadalmi élet egyensúlyának hatályosabb biztosítása végett szükséges és halaszthatatlanul fontos intézkedéseket, - ideértve az értelmiségi munkanélküliség leküzdése végett szükséges intézkedéseket is, - a jelen törvény kihirdetésétől számított három hónap alatt az alábbi §-okban megjelölt tárgykörben és alapelvek szerint rendeletben tegye meg az esetben is, ha az intézkedés egyébként a törvényhozás ügykörébe tartoznék.
Átkozott fiskális bikkfanyelv!
A rendelkezések lényegét elmagyarázták neki a társaságbeli ügyvédek. Kamarák alakíttatnak az ügyvédek, hírlapírók, a mérnökök, az orvosok, a művészek és szinte valamennyi értelmiségi foglalkozást űzők számára, ám a tagságban a zsidók arányszáma a húsz százalékot semmiképp nem lépheti túl.
Hamarosan kiderült, hogy ő, Csillag Nándor, ki a közeli múltban még Európa jelentősebb operaházaiban szerepelt, nem lehet kamarai tag, valakik úgy döntöttek, zsidónak számítandó. [...]
Abbeli nézetét, hogy Ilse betegségénél súlyosabb csapás nem jöhet, akkor is fönntartotta, amikor életbe lépett az 1939. IV. törvénycikk, a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról. Kivonatolt általános indoklása - az Országgyűlés 702. számú irománya - megjelent a lapokban. Ez világosan érthető szöveg volt.
Amíg e törvény megalkotása előtt az országnak egyedül a nyugati szomszédja, vagyis Németország tett a zsidók kiszorítására erélyes intézkedéseket, azóta Európának sok más állama lépett erre az útra.
Szűzanyám, gondolta, ki leszünk szorítva? El sem tudta képzelni, hogyan volna ez véghez vihető. [...]
Csillag Nándor dührohamot kapott. Annyira ordított, hogy öt embernek kellett lefognia. A városban terjedt a szóbeszéd: elkapta az agybajt a nejétől. Járókelőket állított meg az uccán, a törvénycikk indoklását közlő hírlap gyűrött példányával csapkodta a levegőt, rögeszmésen hadarva. - Én ne volnék magyar, aki a magyar nevemmel szereztem dicsőséget a hazámnak, Európa legfontosabb operaházaiban? aki magyarul tökéletesen beszélek, héberül viszont egy kukkot sem? akinek az ősei közt olyan is van, kit '849-ben azért lőttek agyon, mert a magyar szabadságért harcolt? hát itt már mindenkinek elment az esze?
Hosszú részeket olvasott föl a gyűlöletes szövegből […]
A törvény
korlátozza a zsidók részvételét a törvényhozásban, a törvényhatósági és a községi önkormányzati testületekben és az ezekre vonatkozó választójog gyakorlásában;
a közhivatalviselési képességet a zsidóktól a jövőre nézve általánosságban megvonja;
az ügyvédi, a mérnöki, az orvosi, a sajtó; a szín- és filmművészeti kamarákban a zsidók tagságát általánosságban hat százalékra korlátozza;
kizárja a zsidókat az időszaki sajtó szellemi, a színházak és filmvállalatok szellemi és művészi irányításából;
kizárja őket a közhatósági engedélyektől függő jogosítványokból;
közszállításokban a zsidó vállalkozókat fokozatosan hat százalékra szorítja vissza;
ipargyakorlására jogosító iparigazolványok és iparengedélyek kiadását zsidók részére általában megtiltja mindaddig, amíg a részükre már kiadott jogosítványok száma községenként a hat százalék alá nem esik;
a gazdasági vállalatok és más kereső foglalkozások körében az értelmiségi munkakörben foglalkoztatottak sorában a zsidó alkalmazottak számát általában tizenkét százalékra szállítja le;
a közhivatalviselési képességet a zsidóktól a jövőre nézve általánosságban megvonja;
az ügyvédi, a mérnöki, az orvosi, a sajtó; a szín- és filmművészeti kamarákban a zsidók tagságát általánosságban hat százalékra korlátozza;
kizárja a zsidókat az időszaki sajtó szellemi, a színházak és filmvállalatok szellemi és művészi irányításából;
kizárja őket a közhatósági engedélyektől függő jogosítványokból;
közszállításokban a zsidó vállalkozókat fokozatosan hat százalékra szorítja vissza;
ipargyakorlására jogosító iparigazolványok és iparengedélyek kiadását zsidók részére általában megtiltja mindaddig, amíg a részükre már kiadott jogosítványok száma községenként a hat százalék alá nem esik;
a gazdasági vállalatok és más kereső foglalkozások körében az értelmiségi munkakörben foglalkoztatottak sorában a zsidó alkalmazottak számát általában tizenkét százalékra szállítja le;
felhatalmazást ad a minisztériumnak a zsidók kivándorlását előmozdító intézkedésekre;
végül
hatályos rendelkezések útján gondoskodik a törvény kijátszására irányuló cselekmények megtorlásáról.
végül
hatályos rendelkezések útján gondoskodik a törvény kijátszására irányuló cselekmények megtorlásáról.
A németek már megrohanták Lengyelországot, amikor Csillag Nándor mérlegelni kezdte, hogy ami reájuk vár, az talán van akkora csapás, mint Ilse bonyolult agyveleje. Fölvetődött a kivándorlás gondolata, ám a család sehogyan sem tudott megegyezni az úticélban. [...]
Addig-addig tanakodtak, míg a család szinte valamennyi tagját elvitték, zömüket tehervonatokon. Ilse, amint áthaladt a félköríves, A MUNKA SZABADDÁ TESZ fölirat alatt a dupla vaskapun, minden eddiginél ijesztőbb rohamot kapott. Elrugdosták tőle a kezét görcsösen markoló két kamaszfiát. Ilse nőstényoroszlánként vetette volna magát utánuk. Amikor a sárba taszították, újra meg újra támadt, német nyelven sikítozva valamit. A két őr puskatussal verte agyon, nem érzékelvén, hogy Ilse a német általános iskola negyedik osztályában használatos irodalomkönyvből hadar egy memoritert, Heine versét, amely az őszi táj szépségeit ecsetelte. Azt a tankönyvet 36-ban kivonták ugyan a forgalomból, Heinével és sok más költővel együtt, na de a két katona annak előtte járt iskolába.
Csillag Nándor mindezt nem láthatta, addigra elválasztották a többiektől... "
________________
Vámos Miklós: Apák Könyve, 296-302 old.
Ab Ovo Kiadó, 2000
.
No comments:
Post a Comment