Rainer Maria Rilke - Sonnets to Orpheus II, 29

Quiet friend who has come so far,

feel how your breathing makes more space around you.

Let this darkness be a bell tower

and you the bell. As you ring,

what batters you becomes your strength.

Move back and forth into the change.

What is it like, such intensity of pain?

If the drink is bitter, turn yourself to wine.

In this uncontainable night,

be the mystery at the crossroads of your senses,

the meaning discovered there.

And if the world has ceased to hear you,

say to the silent earth: I flow.

To the rushing water, speak: I am.

Sonnets to Orpheus II, 29
translation by Joanna Macy and Anita Barrows

Szonettek Orpheuszhoz

II. 29.

Messzeségek halk barátja, érzed? -- 

lélegzetedre tágul a Tér.

Haranglábak homályán az ércet:

kongasd magad. Mind erőre kél,

ami emészt, ha te vagy az étek.

Változz azzá, mit a lét akar.

Mit számít a legfőbb szenvedésed?

Légy borrá, ha italod fanyar.

Légy varázs, e bőség éjjelét

hasd ma át, s mi kusza, testet ölthet,

egymásra lel s értelme ragyog.

S ha elfeled majd e földi lét,

"Eliramlok" -- mondd a néma földnek.

S szólj a fürge vízhez így: "Vagyok."

Szabó Ede fordítása

___________
Rainer Maria Rilke versei, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1983