Pages

February 15, 2012

David Jou (Sitges, 1953): Dark matter

- David Jou, from 'Les escriptures de l'univers'
(google book)




Fekete lyuk 
(Matèria fosca)

Nem egyszer úgy tűnt, hogy megfogható az anyag,
hogy protonok, neutronok és elektronok zárják be a világot,
erősen, véglegesen,
belemerítve egy foton- és neutron-fürdőbe.


De egyre jobban megtudtuk, hogy forognak a galaxisok:
éspedig oly gyorsan, hogy szét kellene esniük,
darabokra kellene hullaniuk és eltűnniük a sötétben
anélkül, hogy harmonikusan folytatnák a táncukat.
Mi tartotta vissza őket? Mi akadályozta meg széthullásukat?


És felfedeztük a sötét anyagot, mint a szerelmet,
mint a fényben láthatatlan, erővel
el nem távolítható titkos testek
állandó vonzását.


És úgy történt, ahogyan történik a szerelmekkel,
állandóan növekednek,
egyre erősebben jelen vannak,
túlzottan is felülmúlva azt, miről azt hittük, hogy a világ,
még mielőtt megismertük volna,
megsokszorozva azt, amiről azt hittük, hogy ismerjük.
A neve – sötét, a tömege – sötét ...
vagy, mint annyi szerelem, semmi több, csak egy álom.
 

Dabi István fordítása



______

David Jou: Az univerzum írásai, "versek a tudományról" (MEK)

Joanna Mieszko-Wiórkiewicz (b. 1954)



5.

mówią
że
nie wystarczy patrzeć
żeby widzieć
nie wystarczy słuchać
żeby usłyszeć
ale wystarczy pięknie deklamować
żeby przekonać pospólstwo
psu
rzucić kość
hienie
padlinę
mędrcom
księgę
kumoszkom
fatałaszki
każdemu według jego potrzeb
rzucić

6.

mówią
że
Pitagoras syn Mnesarchosa
najmocniej ze wszystkich poświęcił się
badaniom
i gdy już pojadł wszelkie rozumy
zmieniły go one
w nadętego przemądrzalca
który sponad własnego pępka
nie dostrzegał
kierunku
w którym kroczyły jego stopy

7.

mówią
że Wszechświat
mówią
że Słońce
mówią
że Prawo
mówią
że Dusza
tymczasem jak okiem sięgnąć
Głupota
Pustka
Arogancja
Rozpacz

 © Abelardo Morell: Víziábécé (1998)


/részlet/

azt mondják 
hogy 
nem elég nézni 
hogy lássunk 
nem elég hallgatni 
hogy halljunk
de elég szépen szavalni
hogy a csőcseléket meggyőzzük
a kutyának
csontot hajítani
a hiénának
dögöt
a bölcseknek
könyvet
a kofáknak
színes rongyot
mindenkinek szükségéhez mérten
valamit odavetni

6

azt mondják
hogy
Mneszarkhosz fia Püthagorasz
mind közül a legjobban
adta át magát a kutatásnak
és mikor már minden bölcsességet magába szívott
ezek
fölfuvalkodott bölcsködővé tették
aki köldöke fölött
nem is látja
merre
viszik léptei

7
azt mondják
hogy Világmindenség
azt mondják
hogy Nap
azt mondják
hogy Törvény
azt mondják
hogy Lélek
miközben karnyújtásnyira
a Hülyeség
az Üresség
az Arrogancia
a Kétségbeesés

Galambos Csaba fordítása

_________

.

February 13, 2012

Seamus Heaney: The Railway Children


When we climbed the slopes of the cutting
We were eye-level with the white cups
Of the telegraph poles and the sizzling wires.

Like lovely freehand they curved for miles
East and miles west beyond us, sagging
Under their burden of swallows.

We were small and thought we knew nothing
Worth knowing. We thought words travelled the wires
In the shiny pouches of raindrops,

Each one seeded full with the light
Of the sky, the gleam of the lines, and ourselves
So infinitesimally scaled

We could stream through the eye of a needle.



VASÚTI GYEREKEK

Ha felmásztunk az irtás meredélyén,
A távírópóznákon szem-magasba
Került a porcelán meg a sercegő drót.

Gyönyörű kalligráfia keletre,
Nyugatra, ameddig a szem ellát.
Belógott a fecskék súlya alatt.

Kicsik voltunk, azt hittük, nem tudunk
Semmit. Azt hittük, a szavak a fényes
Cseppekben villamosoznak a dróton,

Mindegyik kerek magban ott az égfény,
A ragyogó sínek és mi magunk,
Olyan parányira lekicsinyítve,

Hogy átfértünk volna egy tű fokán.

Imreh András fordítása


______
Seamus Heaney: Hűlt hely, Kalligram, Pozsony, 2010

Greatest Love Of All. (C) 1985 Arista Records, Inc. 
R.I.P.


Whitney Houston: I Will Always Love You. 
(C) 1999 Arista Records, Inc & Viacom International Inc.


Nyugodjon békében.

February 10, 2012

Bertolt Brecht (10. Februar 1898 - 14. August 1956)



Der Blumengarten
   
Am See, tief zwischen Tann und Silberpappel
Beschirmt von Mauer und Gesträuch ein Garten
So weise angelegt mit monatlichen Blumen
Daß er vom März bis zum Oktober blüht.

Hier in der Früh, nicht allzu häufig, sitz ich
Und wünsche mir, auch ich mög allezeit
In den verschiedenen Wettern, guten, schlechten
Dies oder jenes Angenehme zeigen.


*

VIRÁGOSKERT

Ezüstnyár és fenyő között, sövény
s fal-övezte tóparti kert, amelyben
oly bölcsen osztva évszakok virága,
hogy márciustól októberig virít.

Itt ülök néhanapján reggelente,
és azt kívánom, bárcsak mindig én is
a különböző jó és rossz időkben
mutathatnék valami kedveset.

Somlyó György fordítása 


______
Bertolt Brecht, Gedichte im Exil, Buckower Elegien, Insel Verlag, 1964

Szélrózsa II., Magvető, Bp., 1965

Göncz Árpád (Budapest, 1922. február 10.)




Göncz Árpád, a műfordító – 2010. november (Ekultúra) 

-részlet-

ekultura.hu: Elnök Úr számos műfajban, Faulknertől Tolkienen át Arthur C. Clarke-ig rengeteg írót ültetett át magyarra. Ön szerint mitől lesz fordításra érdemes egy mű, és mennyire fontos, hogy az eredeti a magyar kultúra és irodalom részévé váljon?

Göncz Árpád: Fordítani akkor érdemes, ha egy adott mű az eredeti nyelvén is mérce, új és érték. Hogy a befogadó nyelven is annak bizonyuljon, a fordításnak el kell érnie, vagy legalábbis meg kell közelítenie az eredeti tartalmi-formai szintjét; úgy kell a magunk nyelvéhez hasonítani, hogy a feladatot betölthesse; hogy éljen, hasson, igaz és hiteles legyen a befogadó nyelven. S ez esetben a mű keletkezési nyelvétől, keletkezése helyétől és időpontjától függetlenül maga is a magyar irodalom részévé válik.

A fordítás ekképp birtokbavétel is: a művek – s a művekkel együtt formai elemek, kifejezőeszközök s tartalmi elemek: élményvilág, életszemlélet, gondolkodásmód – birtokbavétele. A befogadó nyelv irodalmának kitágítása.

ekultura.hu: És mi szükséges a jó fordításhoz?

Göncz Árpád: Akár irodalomról, akár szobrászatról, zeneszerzésről, táncról beszéljünk, a művészi mondanivaló közléséhez a megfelelő kifejezőeszközök fölényes ismerete és alkalmazásuk képessége kell. Ha a mondanivaló igényli: mesterfokú képessége. Amihez tehetség, tanulás, gyakorlás egyaránt szükséges.

A fordításnak úgy kell az idegen tartalmat az új befogadó közeg számára közvetítenie, hogy az ott is az eredeti mű hatását keltse. Ehhez pedig – bizonyos szinten felül – új, a fordító anyanyelvén még nem vagy csak csírájukban létező nyelvi kifejezőeszközök kellenek. A fordítás tehát a fordítótól, ha nem is mindig, de igen gyakran több találékonyságot, a forma és tartalom összhangja érdekében nagyobb nyelvi hajlékonyságot követel, mint az eredeti követelt írójától. Valójában a jól fordított szöveg nem felületén hasonlít az eredetihez, hanem a magvában azonos vele.

ekultura.hu: Mennyire szükséges és lehetséges a szöveghűség?

Göncz Árpád: A fordító – hisz ez a dolga – mondatról mondatra igyekszik megfejteni s a maga nyelvén visszaadni mindazt, ami a mű szövegének mélyén, a mondat szavaiban, a szavai egymás közötti viszonyában, kölcsönhatásában rejlik. Értelmez, és arra törekszik, hogy a maga nyelvén alkossa meg minden egyes mondat – hangzását, értelmét tekintve – egyenértékű változatát. S nem a hasonmását! Nem is a magyarázatát. Célja, hogy a lefordított szöveg olvasata legyen ugyanaz, mint az eredetié.

Ebből következően a realista prózától a vers-prózáig haladva a fordítás hűségének kívánalma a szószerintiség felől mindinkább a formahűség felé tolódik el. Persze ez is, az is értelmi hűség, hiszen a versmondathoz közelítő prózai mondat mindössze abban különbözik a realista próza mondatától, hogy mondandójának hatásos közvetítésére fokozott mértékben folyamodik formai kifejezőeszközökhöz – szóhalmozáshoz, gondolatrímekhez, kihagyásos szerkezetekhez, sajátos zenei lejtéshez, ahol a szó közvetlen értelemközvetítő szerepét részben a szerkezet, a hangzás közvetett – kimondhatatlanul kimondatlant talán erősebben sugalló – szerepe váltja fel.

Közben a fordító képtelen kibújni a bőréből; anyanyelve bőréből. Minden nyelv fejlődése, alakulása a szókincs gyarapodása, fogalmibbá válása, a nyelvi formák szegényedése, a színek fakulása a sajátos színek eltűnése irányába halad. Az angol – ebben – jóval „előbbre” jár, mint a magyar. Ebből következik, hogy aki angolból fordít magyarra, óhatatlanul képet lát olyan szavakban is, amelyekben az angol – az író – már csak fogalmat. És esetleg képzavart ott, ahol az angol – az író – kristálytiszta egyértelműséget, egybecsengést. És ahol képet érez, képet lát, ott önkéntelenül is képet fordít. Így válik a mi szövegünk színesebbé, mint – angol szemnek, angol fülnek – az eredeti. De pontosan csak annyira színessé, annyival színesebbé, amennyire nyelvünk jelenlegi állapota, viszonylagos életkora diktálja. Ezt a többletet hívom én a félig értett – túlértett – szövegek bájának, hímporának.

ekultura.hu: Melyik fordítására a legbüszkébb?
Göncz Árpád: Faulkner és Golding fordításaimra. Különösen Faulkner igen nehéz kihívást jelentett. És büszke vagyok arra is, hogy egyszer kaptam egy olyan levelet, amelyen a nevem így szerepelt: „His Excellency Fordította Göncz Árpád, President of the Republic of Hungary”. Nyilván egy könyvben látták így, és azt hitték, valami előnév.
  

 

Isten éltesse sokáig! 


.

February 9, 2012

Thomas Bernhard (February 9, 1931 – February 12, 1989)


 


"A nagyapák minden ember tanítói, tulajdonképpeni filozófusai, mindig ők rántják szét a függönyt, amit a többiek folyton összehúznak. Ha velük vagyunk együtt, látjuk, mi van valójában, nem a nézőteret látjuk csupán, de a színpadot is, és látunk mindent a színpad mögött. A nagyapák teremtik meg évezredek óta az ördögöt ott, ahol nélkülük csak a jóisten létezne. Általuk tapasztaljuk meg teljes egészében a színjátékot, nem csak nyomorúságos, hazug maradékaiban, komédiaként. A nagyapák dugják be az unoka fejét oda, ahol legalább valami érdekes, ha nem éppen valami elementáris látható, és folyamatosan a lényegre irányuló figyelmükkel, ők váltanak meg bennünket abból az ínségből, amelyben nagyapák nélkül kétségtelenül hamar meg kellene fulladnunk."

- Egy gyerek (részlet), fordította Sarankó Márta, In: Thomas Bernhard, Önéletrajzi írások (Autobiographische Schriften), Ab Ovo Kiadó, 2007

* * *

"Die Großväter sind die Lehrer, die eigentlichen Philosophen jedes Menschen, sie reißen immer den Vorhang auf, den die andern fortwährend zuziehen. Wir sehen, sind wir mit ihnen zusammen, was wirklich ist, nicht nur den Zuschauerraum, wir sehen die Bühne, und wir sehen alles hinter der Bühne. Die Großväter erschaffen seit Jahrtausenden den Teufel, wo ohne sie nur der liebe Gott wäre. Durch sie erfahren wir das ganze vollkommene Schauspiel, nicht nur den armseligen verlogenen Rest als Farce. Die Großväter stecken den Enkelkopf da hin, wo es mindestens etwas Interessantes, wenn auch nicht immer Elementares zu sehen gibt, und erlösen uns durch diese ihre fortwährende Aufmerksamkeit auf das Wesentliche aus der trostlosen Dürftigkeit, in welcher wir ohne Großväter zweifellos bald ersticken müssten."

- Thomas Bernhard, Ein Kind (
Autobiographische Schriften, 1982)


J.M. Coetzee (born 9 February 1940)



 "The more things change the more they remain the same. History repeating itself, though in a more modest vein. Perhaps history has learned a lesson."

- J.M. Coetzee, from "Disgrace' (1999)

***

"Minél inkább változnak a dolgok, annál inkább marad minden a régiben. A történelem önmagát ismétli, csak egyszerűbb formában. A történelem talán levonta a tanulságot."

- J.M. Coetzee, Szégyen, fordította George Gábor, Art Nouveau, Pécs, 2007

February 8, 2012

Elizabeth Bishop (February 8, 1911 – October 6, 1979)



Elizabeth Bishop (circa 1954) 
Photo © Vassar College Archives and Special Collections. 



Land lies in water; it is shadowed green.
Shadows, or are they shallows, at its edges
showing the line of long sea-weeded ledges
where weeds hang to the simple blue from green.
Or does the land lean down to lift the sea from under,
drawing it unperturbed around itself?
Along the fine tan sandy shelf
is the land tugging at the sea from under?

The shadow of Newfoundland lies flat and still.
Labrador's yellow, where the moony Eskimo
has oiled it. We can stroke these lovely bays,
under a glass as if they were expected to blossom,
or as if to provide a clean cage for invisible fish.
The names of seashore towns run out to sea,
the names of cities cross the neighboring mountains
-the printer here experiencing the same excitement
as when emotion too far exceeds its cause.
These peninsulas take the water between thumb and finger
like women feeling for the smoothness of yard-goods.

Mapped waters are more quiet than the land is,
lending the land their waves' own conformation:
and Norway's hare runs south in agitation,
profiles investigate the sea, where land is.
Are they assigned, or can the countries pick their colors?
-What suits the character or the native waters best.
Topography displays no favorites; North's as near as West.
More delicate than the historians' are the map-makers' colors.



 * * *



A TÉRKÉP

A föld a vízben: zöld-árnyalta zöld.
Ez itt a szélén zátony, vagy csupán árny,
mutatja, hol fut hínárlepte párkány,
s csügg gyom a vízbe, szimpla kékbe zöld.
Vagy tán lenyúl a föld, a tengert emelni lentről,
s szégyentelen körben magára vonja,
a part finom homokja
mentén a tengert húzza-vonja lentről?

Újfundland árny: lapos és mozdulatlan.
Sárgállik Labrador, hol álmatag eszkimók
bezsírozták. Mind e sok szép öbölre
üveg borul, mint délszaki világra,
vagy mint akvárium nem látható halaknak.
A parti városok neve kifut a vízre,
másoké közeli hegyláncokat szel át
- a nyomdász itt olyan izgalmat élhetett át,
mint amikor csekély ok heves érzést kavar.
Két félsziget csippenti ujja közé a tengert,
mint nők, ha morzsolgatnak méterárut.

A térkép-víz nyugodtabb, mint a föld:
hullám-természetét a földnek adta.
Norvégia nyula délnek vágtat riadtan,
arcélekkel figyel a tenger felé a föld.
Kapják vagy választják az országuk színüket?
Ahogy a jellegükből, tengerükből fakad?
A földrajz nem kivételez: Észak sincs messzebb, mint Nyugat.
Történésznél a térképész használ árnyaltabb színeket.

Rakovszky Zsuzsa fordítása




______
Elizabeth Bishop: A képzeletbeli jéghegy, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1990

.

February 7, 2012

René Char - Feuillets d'Hypnos (1943-44)

Man Ray: René Char c. 1934

 1 - Autant que se peut, enseigne à devenir efficace, pour le but à atteindre mais pas au delà. Au delà est fumée. Où il y a fumée il y a changement.

10 - Toute l’autorité, la tactique et l’ingéniosité ne remplacent pas une parcelle de conviction au service de la vérité. Ce lieu commun, je crois l’avoir amélioré.

56 - Le poème est ascension furieuse; la poésie, le jeu des berges arides.

59 - Si l'homme ne fermait pas souverainement les yeux, il finirait par ne plus voir ce qui vaut d'être regardé.

63 - On ne se bat bien que pour les causes qu’on modèle soi-même et avec lesquelles on se brûle en s’identifiant.

69 - Je vois l'homme perdu de perversions politiques, confondant action et expiation, nommant conquête son anéantissement.

83 - Le poète, conservateur des infinis visages du vivants.

104 - Les yeux seuls sont encore capables de pousser un cri.

115 - Au jardin des Oliviers, qui était en surnombre?"

127 - Viendra le temps où les nations sur la marelle de l’univers seront aussi étroitement dépendantes les unes des autres que les organes d’un même corps, solidaires en son économie. Le cerveau, plein à craquer de machines, pourra-t-il encore garantir l’existence du mince ruisselet de rêve et d’évasion? L’homme, d’un pas de somnambule, marche vers les mines meurtrières, conduit par le chant des inventeurs…

129 - Nous sommes pareils à ces crapauds qui dans l'austère nuit des marais s'appellent et ne se voient pas, ployant à leur cri d'amour toute la fatalité de l'univers.

152 - Le silence du matin. L'appréhension des couleurs. La chance de l'épervier.

172 - Je plains celui qui fait payer à autrui ses propres dettes en les aggravant du prestige de la fausse vacuité.

177 - les enfants réalisent ce miracle adorable de demeurer des enfants et de voir par nos yeux.

205 - Le doute se trouve à l’origine de toute grandeur. L’injustice historique s’évertue à ne pas le mentionner. Ce doute-là est génie. Ne pas le rapprocher de l’incertain qui, lui, est provoqué par l’émiettement des pouvoirs de la sensation.

226 - Un jugement qui engage ne fortifie pas toujours.

227 - L'homme est capable de faire ce qu'il est incapable d'imaginer. Sa tête sillonne la galaxie de l'absurde.

231 - Peu de jours avant son supplice, Roger Chaudon me disait: “Sur cette terre, on est un peu dessus, beaucoup dessous. L’ordre des époques ne peut être inversé. C’est au fond ce qui me tranquillise, malgré la joie de vivre qui me secoue comme un tonnerre…

237 - Dans nos ténèbres, il n'y a pas une place pour la Beauté. Toute la place est pour la Beauté.

- René Char - Extraits des Feuillets d’Hypnos  (1943-44) in "Fureur et mystère" Paris, Ed. Gallimard, 1967



* * *


1 - Amennyire lehetséges, taníts hatékonnyá válni az elérendő célig, de ne azon túl. Az azon túl füst. S ahol füst van, ott változás van.

10 - Nincs az a tekintély, taktika és találékonyság, amely helyettesítené akár egy darabkáját is az igazság szolgálatában álló meggyőződésnek. Ezt a közhelyet, azt hiszem, megjavítottam.

56 - A vers féktelen emelkedés, a költői szépség a sivár partok játéka.

59 - Ha az ember nem hunyná le olykor tökéletesen a szemét, végül már azt sem látná meg, ami méltó a megnézésre.

63 - Csak azokért az ügyekért harcolunk igazán, amelyeket saját magunk alakítunk, és azonosulva velük, együtt égünk.

69 - Látom az embert, akit tönkretett a politikai romlottság, s összetéveszt cselekvést és bűnhődést, s hódításnak nevezi megsemmisülését.

83 - A költő az élő számtalan arcának őre.

104 - Már csak a szem képes kiáltani.

115 - Az Olajfák hegyén ki volt fölösleges?

127 - Eljön majd az idő, amikor a világ játékhálóján a nemzetek ugyanolyan szorosan függnek majd egymástól, ahogy ugyanannak a testnek különböző, de háztartásában egymással szolidáris szervei.
Vajon a gépekkel pattanásig teli agy biztosítani tudja-e majd akkor is az álom és menekülés keskeny patakjának létezését? Az ember holdkóros léptekkel a gyilkos aknák felé halad, a feltalálók dalától vezérelve...

129 - Azokhoz a varangyos békákhoz vagyunk hasonlók, melyek a mocsarak éjében szólítgatják és nem látják egymást, miközben szerelmes vartyogásukat a világegyetem minden végzete fölé rendelik.

152 - A hajnal csöndje. A színek rettegése. A karvaly lehetősége.

172 - Sajnálom azt, aki mással fizetteti meg saját adósságát, s így azt a hazug üresség erkölcsi fölényével súlyosbítja.

177 - A gyerekek megvalósítják az imádatra méltó csodát: gyerekek maradnak, és a mi szemünkkel látnak.

205 - A kétely megtalálható minden nagyság eredeténél. A történelmi igazságtalanság elszántan arra törekszik, hogy elkerülje az említését. Ez a kétely a zsenialitás jegye. Nem szabad összekeverni a bizonytalannal, amit az érzékelés erőinek szétszóródása idéz elő.

226 - Az elkötelező döntés nem mindig erősít.

227  - Az ember képes megcsinálni azt, amit elképzelni képtelen. Feje az abszurditás tejútját szeli.

231 - Pár nappal a kivégzése előtt Roger Chaudon mondta nekem: "Ezen a földön egy kicsit fönt vagyunk, és sokat lent. Nem lehet megfordítani a korszakok rendjét. Valójában ez nyugtat meg, annak ellenére, hogy az életöröm úgy ráz engem, mint a mennydörgés..."

237 - Sötétségünkben nincs helye a Szépségnek. Minden hely az övé.

- René Char: Hüpnosz jegyzetei (részletek), fordította Parancs János


René Char, 14 juin 1907 - 19 février 1988




_____
René Char: A könyvtár lángban áll, Európa Könyvkiadó, Bp., 1989